Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Az ími-olvasni tudás helyzete Veszprém megyében 1797-ben
Műhely Vámos jelentőségét növelte, hogy a veszprémi reformátusok szabad vallásgya- korlátának megszüntetése (1716) után hosszú évtizedeken át oda jártak ki a hívek istentiszteletre.18 Emellett mindhárom községben éltek olyan képzett lelkészek és földbirtokos vármegyei tisztségviselők, akik kulturális mintát adtak a többieknek. A katolikus hitre visszatért szentkirályszabadjai Rosos, a Vámoson birtokos Ányos, Eőry Márkus, séllyei Nagy, Oroszy, Perczel, Tamassa, Szentgálról a Gombás család tagjai közül pl. többen töltöttek be vármegyei tisztséget.Szentgálról 19 A mintaadás nem újkeletű, hanem hagyomány volt már ekkor, melyet néhány példával szeretnénk illusztrálni. 1623-ban Vámoson lakott Tsók Imre deák, aki eb- ben az évben nősült, feleségül véve Balogh Imre Anna lányát.20 Ispánki István szentkirályszabadjai nemes 1749-ben, mintegy 84 évesen a rátóti reformátusok vallásgyakorlata ügyében tett tanúvallomást, melyből megtudjuk, hogy 14 évesen - kb. 1679-ben - Veszprémben volt „deák".21 A képzett személyek egy része nem maradt helyben, hanem más, kedvezőbb feltételeket nyújtó vármegyébe költözött. így próbált szerencsét a szentkirályszabadjai származású Török Zsigmond is, aki a Szabolcs megyei Eszlár helységbe települt le, de a boldogulásnak rossz útját választotta. Úgy próbált pénzhez jutni, hogy Máramaros és Ugocsa vánnegyék pecsétjét hamisította, „s azok színe alatt némely nemteleneknek nemességrűl való Testimonialisokat22 koholni, és osztogatni" nem átallott. Emiatt Szabolcs megye 1754-ben országos körözést adatott ki ellene.23 * Szentgálon az írásbeliség magas szintjét bizonyítja, hogy a község ma ismert első, évszámos pecsétjét 1662-ben készítették és rendszeresen használták. Az 1780-as évektől a református egyház kurátora, illetve a tanító a veszprémi Horváth Mihály könyvkötőnél az iskola és a község számára szükséges írószereket, szemüvegtokokat, tankönyveket, szótárakat, ima- és énekeskönyveket, valamint győri, budai, pesti kalendáriumokat vásárolt. Az elszámolásokból kitűnik, hogy a leányokat már írásra is tanították. 1793 táján „Praeceptor LJr az Leányok Szamara vitt három Kontz Papirossat a gr 4”, összesen 16 garasért.2'* A könyvkötővel rendszeres időnként a falu bírája a kurátorral együtt „vetett számot”, ami a falusi és református egyházi önkormányzat szoros összefonódását mutatja. 1808-ban nem kevesebb, mint 121 könyvet (99 kalendáriumot, 18 ábécéskönyvet, tankönyveket, köztük egy Hármas Kis Tükör 18 A vallásgyakorlat megszüntetéséről HORNIG Károly: Veszprém múltja és jelene. Veszprém, 1912. 60., Keresztesi József (1748—1812) veszprémi születésű református lelkész visszaemlékezéseiben a következőképpen számolt be elemi iskoláiról: „Még gyenge gyermek koromban nem lévén más mód; a? édes atyám tanított olvasásig; ekkor vitt Vámosra Pálji János oskrjlamester keze alá, akinél asztali is tartott. Innen két év múlva F/elsőJ Örsre vitt, Gönczi Mihály mester lévén, tiszti eines ] Cialgóczi Sámuel úrhoz asztalra. Anno 1760. aprilisben, 12 éves koromban MJezöJ Keresztesre elvitt az édes atyám magával a testvér nénijéhez Nagy Gergelynéhez." KERESZTESI József: Magyarország polgárt és egyházi közéletéből a XVIII. század végén. - - egykori eredeti naplója. Ki: rdja Ráth Mór, Bp., 1882. 1. 19 A birtokosokról és birtokviszonyokról részletesen írtam VERESS D. Csaba-HUDI József—ÁCS Anna- PALÁGYI Sylvia: Nemes vámos története. Veszprém, 1994. 104-115. 10 Veszprémi Református Egyházközség iratai. Vegyes anyakönyv, 1623. VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1750. február 20. közgy. No. 3. u nemesi bizonyságlevelet n VeML IV. 1. b. 1754. november 22. közgyűlés No. 5. VeML XV. 2. d. Horváth Ferenc, Horváth Mihály és a szentgáliak elszámolásai 1787-1808. Acta Papensia II (2002) 1-2. 167
