Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Az ími-olvasni tudás helyzete Veszprém megyében 1797-ben
Műhely c. kötetet, egy álmoskönyvet, ima- és énekeskönyveket) vásároltak, Szikszai György (1738—1808) epitáfiumából 10 kötetet,25 a „Mohács és Magyarok kijövetele” c. munkákból 5 példányt26 köttettek be, mindkét esetben 5-5 forintért. Az utóbbiak a szentgáli nemesek történelem iránti érdeklődését mutatják. A vármegyei nyomtatott újság, az 1788 óta megjelenő Currens példányait szintén beköttették. Bibliát - a közfelfogástól eltérően - magas ára miatt csak keveset vásároltak.27 Mindhárom községnek fejlett önkormányzata volt a XVI11. században, melynek működését rendtartással, helyi törvényekkel (statútumokkal) szabályozták. Mivel a három község nemesei a Balaton-felvidéken szőlővel is bírtak, egy-egy hegyközségnek is tagjai voltak. A parasztok és némely nemes család lakta Lovason pl. a vámosiaknak külön részük volt, s a XVIII. században mindig vámosiak adták a hegység jegyzőjét. Lovasról csak 1833-ban került ki olyan írástudó férfiú Jánka (Jankó) Péter személyében, aki a hegyközség jegyzői tisztének ellátására is képes volt.28 A nemesi községekben az írásbeli kultúra és műveltség jelentőségét az 1710-es évektől kezdődő nemességigazolások és az ellenreformáció előretörése is mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hiszen mindkét esetben oklevelekkel és történeti érvekkel kellett igazukat bizonyítani. A közösségek nemcsak elemi iskoláikra, hanem az ifjak magasabb iskolai képzésére is egyre nagyobb gondot fordítottak. 1779-ben, amikor Keresztesi József Veszprémből Utrechtbe indult, 170 aranyat vitt magával, melyet megérkezéséig 235 aranyra növelt. A veszprémi és Veszprém környéki gyülekezetek (Csopak, Kenese, Kövesd, Szentkirályszabadja, Vámos) tagjai közül többen támogatták néhány forinttal. A veszprémi „árva ekklezsia” 4, Pukolai Adám és Miklós János 1-1, az evangélikus Miklós János 1 forinttal, a Roboz urak hárman 6 forinttal járultak hozzá az akadémiára indulás költségeihez. Bécsben még egy „anglus lordtól” is kapott 2 aranyat.29 Az 1752-1783 közötti időszakban, míg Pápán a kollégium működése gyakorlatilag szünetelt, a reformátusok többnyire a debreceni és sárospataki református kollégiumban, az evangélikusok pedig a soproni líceumban szereztek magasabb képesítést.30 A pápai református egyház adászteveli „száműzetése” idején a távoli kollégiumokban való tanulást kollégiumi alapítványok is elősegítették. A legjelentősebb XVIII. századi alapítványt Kenessey István és Szorulj Zsuzsanna tette. 1743-ban közös ala25 Valószínűleg SZIKSZAI György; Mártírok oszlopa. Pozsony, 17S9. 26 1807-ben „Moháts veszedelme Lajos királynak" szerepel. A pontos cím Etédi S. Márton: Magyar gyász, vagyis Második Lajos magyar királynak a mohálsi mezőn történt veszedelme. Pest, 1792. Länderer Mihály nyomdája. 27 Acsády II. Józsefkoráról írja: „A biblia, krónikák, kalendáriumok minden parasztházban megvoltak; ott ápolták a magyar népdalt, a romlatlan magyar zenét s az irodalom új termékei közül is nem egy utat talált a jobbágy hajlékába." ACSÁDY Ignác: A magyar birodalom története. Bp., 1904. II. 554. 28 HUDI József (szerk.): Lovas község története. Veszprém, 2001. 126., 155. Jánka 1833-1847 között volt a .hegység jegyzője". 19 KERESZTESI József: i. m. 6-7. 30 A két iskola történetéről lásd GYŐRFFY Sándor-HUNYADY Zoltán (szerk.): A soproni líceum. Bp., 1986., BARCZA József (szerk.): A Debreceni Református Kollégium története. Bp., 1988. 168 Acta Papensia II (2002) 1-2.
