Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Egy ősnyomtatvány kéziratoldala (Missale Strigoniense, 1486)
Forrásközlés Balázsbodonyi püspök és győri segédpüspök úr felszentelte a Pápa városában lévő Szent István első vértanú egyházátA Ugyanez a tisztelendő püspök úr ezen egyház névünnepétM áthelyezte a Szent István király ünnepét követő vasárnapra." 35 Egy már meglévő templom újraszentelésére akkor volt szükség, ha azon nagyobb jelentőségű átalakítást vagy felújítást hajtottak végre, s ezáltal korábbi konszekrációja megszűnt. A templomszentelés szertartását csak püspök végezhette. A bejegyzés tanúsága szerint ezt a szentelést Balázs, domonkosrendi szerzetesből lett címzetes püspök végezte el 1485. július 28-án, csütörtökön. Balázst 1471-ben szentelték püspökké, a győri egyházmegye területén működött. 1487-ben lett győri kanonok és segédpüspök. Jegyzetünk szerzője már ezen a címen említi, a feljegyzés tehát valószínűleg 1487 után készülhetett, mintegy visszaemlékezésként a két évvel korábban történt templomszentelésre. (Ezt látszik igazolni a zenei íráskép is: Szendrei Janka már idézett leírása szerint ez XVI. század eleji jellemzőket mutat.) Hogy e szűkszavú, s többféleképpen is értelmezhető feljegyzés történeti hátterét megrajzoljuk, kissé távolabbra kell visszatekintenünk. A mai Pápa város területén a XV. század közepén létezett egy város, amelyet annak földesurai, a Garaiak építettek, fejlesztettek, egy vár, amit ugyanezek építettek valamikor az 1440-es években, és egy Pápa nevű falu, amely a Pápa vagy másképpen Pápai család tulajdonát képezte, s akik ennek megtartásáért kemény harcot vívtak a Garaiakkal. A Pápai család tagjai, Pápai György és Balázs hűtlenség miatt 1464-ben birtokukat elveszítették, a Garaiak pedig 1481-ben váltak meg végleg a várostól, amikor Garai Jobbal a család nádori ága kihalt.36 M VIII. Ince pápa 1484. november 8-án — Mátyás király kívánságára — Vingárti Gcréb László (1452- 1502) erdélyi püspököt nevezte ki magyarországi legátusának. 1488-ban az országgyűlés panaszt emelt ellene hatásköre túllépése miatt, mire a király megdorgálta, a pápa pedig Angelo Pecchinoli ortei püspököt nevezte ki a helyére. Vö. Magyar katolikus lexikon, IV. 49. u Balázs domonkosrendi szerzetes, teológiai tanár, 1471. augusztus 25-től felszentelt bodonyi püspök. Engedélyt kapott Győr városában és az egyházmegyében a püspöki működésre, 200 dukát jövedelemmel. 1487-től győri kanonok és segédpüspök. Utóda 1498. I. 19: György. (Magyar katolikus lexikon, 1. 553.) Nevével találkozunk még a következő oklevelek kiadójaként: MÓL Diplomatikai Fényképgyűjtemény (DF) 203945., 227616., 227617., 240691. — Bodony: Bodoniensis, Bodanensis, Bödön, ma Vidin Bulgáriában. Egykori püspökség. A keleti egyházszakadás (1054) után ortodox lett, 1200-1235 között unióra lépett a nyugati katolikus egyházzal, majd ismét elszakadt Rómától. ” A plébániatemplomot 1422-ben említik először ezzel a titulussal. Vö. KÖRMENDY József (közreadó): Annatae e Regno Hungáriáé provenientes in Archivo Secreto Vaticano 1421-1536. A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annatái 1421-1536. Bp., 1990. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok, 21.) 44. H Vagyis a templombúcsú ünnepét december 26-áróI nyár végére helyezte át. (Talán praktikus — vásár- tartási, közlekedési stb. — szempontok miatt.) Pápa szombati hetipiacjoggal rendelkezett. Vö. KUBINYI András: A középkori Pápa = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Kubinyi András. I. Pápa, 1994. 95. " 1485-ben augusztus 20. szombatra esett, tehát a rákövetkező vasárnap augusztus 21. volt. SZENT- PÉTERY Imre: A kronológia kézikönyve. Bp., 1985. 156. v’ A két család villongásairól és birtokairól lásd SEBESTYÉN Béla: Enyingi Török Bálint mint Pápa város földesura (1535-1550) Pápa, 1911. 20-22. és KUBINYI 1994. 84-88. Acta Papensia II. (2002) 3-4. 253
