Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)

3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Egy ősnyomtatvány kéziratoldala (Missale Strigoniense, 1486)

Forrásközlés A templomszentelés összefüggésben állhat azzal, hogy a földesúr személye meg­változott, hiszen ettől kezdve a Szapolyai család birtoka lett Pápa. Kubinyi András kutatásai alapján valószínűsíthetjük, hogy Pápát Szapolyai Imre és István már az 1470-es évek közepén megszerezte,’7 de 1481-ben már bizonyosan az övék. Feltevé­sünk szerint az új birtokosok renováltathatták a plébániatemplomot’8 — ahogyan ezt egyébként az ekkor már rendkívül gazdag és nagyhatalmú család tagjai sok esetben meg is tették —, és ez szükségessé tette a templom újraszentelését. Tud­juk, hogy Szapolyai István és Szapolyai Imre is gyakran megfordult a pápai várban, sőt, István nádor itt végren­delkezett és itt is halt meg 1499 decemberében.” írásos bizonyíték van arra, hogy Szapolyai Imre 1485-ben — tehát éppen a számunkra oly fontos esztendőben — Pápán tartózkodott.1,0 A szerző, aki feljegyzésünket ké­szítette, felszentelt pap lehetett, való­színűleg jelen volt a szentelésen, majd amikor a misszálé hozzá került, a liturgikus bejegyzések után ezt a számára fontos, emlékeztető tényt is feljegyezte. Ezzel kapcsolatban szeret­nénk felhívni a figyelmet egy — konkrét bizonyíték híján hipotetikus — összefüggésre, amely a kötet ki­nyomtatása és a pápai plébánia kora­beli helyzete között fennállhat. Arra gondolunk, amit már korábban is említettünk: a misszálét Mihály milkói püspök, esztergomi érseki vikárius rendeletére nyomtatták. A XV. században az exempt — azaz a területileg illetékes megyéspüspök joghatósága alól kivett, és köz­” KUBINYI 1994. 87. 18 A templomról a legkorábbi leírás 1732-ből való: PFEIFFER János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554-1760). Veszprém, 1947. (A veszprémi egyházmegye múltjából, 10.) 150-155. Valamint ifj. HERMANN István: Szentmiklósi és óvári Pongrácz Gáspár pápai plébános városleírása a XVIII. század elejéről. (Forráskiadás) Pápa, 1999. (Jókai füzetek, 26.) 36. — Sajnos a középkori — pro­testánsok által átépített — templomról mindössze egyetlen, nem túl jó ábrázolás maradt ránk: az ún. Esterházy-féle fogadalmi kép a pápai ferencesek egykori kolostorában. A festmény a pestisjárvány emlé­kére készült 1683-ban. A templom rajzos, stilizált épülettömbjét mutatja az 5. kép. “ Már 1498 végén ott van: Sopron vármegye története. Okmánytár II. (szerk. Nagy Imre) Sopron, 1891. 581. Pápán kelt végrendelete: WAGNER, Carolus: Analecta Scepusii sacri et profani. 1. Wienna, 1773. 148—151. Egy nappal később, karácsonykor meghal: KATONA, Stephanus: Historia critica regum Hun­gáriáé, XVIII. Budae, 1792. 194-195. 40 WAGNER 69. Levelét így datálja: „Ex Castro nostro Papa, secundo die B. Luciáé Virginis MCDLXXXV.” 254 Acta Papensia II. (2002) 3-4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom