Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Sz. Kristóf Ildikó: A számoktól a (jogi) szövegekig: alfabétizációtörténet, olvasástörténet vagy kommunikációtörténet
Műhely domány olyan — a maguk korában egyébként forradalmian újat hozó — irányzatai is átvették azt, mint a francia kvantitatív alfabétizáció-kutatás az 1970'es években,4 vagy Written and the Oral. Cambridge, 1987. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a párizsi École Pratique des Hautes Études vallásetnológiai tanszékét 1954-ben, Claude Lévi-Strauss odakerülésekor nem másképp nevezték el, mint az „írás nélküli népek összehasonlító vallástudományi” tanszékének (Religions comparées des peuples sans écriture). Claude LÉVI-STRAUSS: Anthropologie structurale deux. Paris, 1973. különösen 77-85. 3 Elszórt — ám korántsem jelentéktelen — kezdetek után a magyar néprajztudományban lényegében csak az utóbbi két-három évtizedben fordult a figyelem kifejezetten a paraszti írásbeliség különböző formái felé. Talán mégsem túlzás azt állítani, hogy ezek a vizsgálatok mindeddig jórészt csak a 18-19. századig nyúltak vissza, a korábbi évszázadok — nagyjában-egészében nemlétezőnek vélt — írásbeliségének (jobbágyok írni és/vagy olvasni tudásának, íráshasználatának) a kutatása inkább történészekre maradt. Bármiféle teljesség igénye nélkül hadd soroljak fel néhány korábbi, illetve recens munkát, melyek szóbeliség és írásbeliség határterületein végeztek úttörő feltárásokat. A 18-20. század közötti időszakra nézve: DÉGH Linda: Adatok a magyar parasztság irodalmi életéhez. In: Magyar Századok. Emlékkönyv Horváth János tiszteletére. Bp., 1948. 299-315. TAKÁCS Lajos: Históriások, históriák. Bp., 1958. BÉKÉS István: Magyar Ponyva Pitaval. A XVIII. század végétől a XX. század kezdetéig. Bp., 1966. POGÁNY Péter: Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán (1770-1823). Bp., 1959. UO.: A magyar ponyva tüköré. Bp., Magyar Helikon 1978. HOPPÁL Mihály-KULLOS Imola: Parasztönéletrajzok — paraszti írásbeliség = Ethnographia LXXXIII 2—3 (1972) 284—292. SZIGETI Jenő: Protestáns népi olvasmányok a XIX. században az Alföldön (Pápai Páriz Imre „Keskeny úf’-jának baptista kiadása) = Ethnographia LXXXIV 3 (1973) 332- 341. UJVÁRY Zoltán: Népi kéziratos verseskönyveink. In: Műveltség és Hagyomány I—III. 1960. 111-143. KÜLLOS Imola (szerk.): Az életrajzi módszer. Bp., MTA Néprajzi Kutatócsoport 1982. MOHAY Tamás: Egy naplóíró parasztember. Nagy Sándor élete és gazdálkodása a 20. század első felében Ipolynyéken. Bp., ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszéke 1994. KESZEG Vilmos: A folklór határán. A népi írásbeliség verses műfajai Aranyosszéken. Bukarest: Kriterion 1991. UO. (szerk.): írás, írott kultúra, folklór. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság 1999. — Ld. továbbá a Barna Gábor által szerkesztett Devotio Hungarorum forráskiadvány-sorozat (SZTE Néprajzi Tanszék, Szeged) újabb köteteit: 3. BARNA Gábor: A tállyai Fáklyás Társulat dokumentumai. 1996. 5. UO.: Az Élő Rózsafüzér kunszentmártoni társulatának jegyzőkönyvei, 1851—1940. 1998. 6. FRAUHAMMER Krisztina: Levelek Máriához. A máriakálnoki kegyhely vendégkönyve. 1999. — Ld. továbbá Tárkány Szűcs Ernő és Gráfik Imre 19. jegyzetben hivatkozott munkáit. A 16-18. századra nézve: BALOGH István: A paraszti művelődés. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Tanulmányok II. (Szerk. Szabó István). Bp., Akadémiai Kiadó 1972. 487-564. BENDA Kálmán: A felvilágosodás és a paraszti műveltség a XVIII. századi Magyarországon = Valóság 4 (1976) 54-61. TÓTH István György: „Mivelhogy magad írást nem tudsz...” Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp., MTA Történettudományi Intézete 1996. ÉGETŐ Melinda: Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17—19. századból. Bp., 1985. UÖ.: írott és íratlan törvény nyugat-dunántúli szőlőhegyek életében a 17—18. században. In: Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. (Szerk. Benedek Katalin és Csonka-Takács Eszter). Bp., MTA Néprajzi Kutatóintézet 1999. 533-549. — Ld. továbbá Takács Lajos 17. jegyzetben hivatkozott munkáit. 4 A francia kutatás eredményeit összefoglalóan bemutatja Francois FURET-Jacques OZOUF: Lire et écrire. L’alphabétisation des fran^ais de Calvin ä Jules Ferry. I—II. Paris, 1977. Jelentősebb részmunkálatok: Roger CHARTIER: Une culture élémentaire: la signature. In: Roger Chartier—Marie-Madeleine Compére—Dominique Julia: L’Éducation en France du XVI' au XVIII* siécle. Paris, 1976. 87-297. Francois FURET—Jacques OZOUF: Trois siecles de métissage culturel. Annales E. S. C. 3 (Mai-Juin 1977) 488-502. A kvantitatív módszer franciaországi könyv- és olvasástörténeti alkalmazására példa: Livre et société dans la France du XVIII* siécle I. Paris-La Haye, 1965. Livre et société dans la France du XVIII* siécle II. Paris-La Haye, 1970. — Angliai kvantitatív alfabétizációtörténeti kutatások: Lawrence STONE: The Educational Revolution in England 1560-1640. Pást & Present 28 (July 1964) 41-101. UŐ.: Literacy and Education in England 1640— 1900. Pást &. Present 42 (February 1969) 69-139. Svédországi kutatások: Egil JOHANSSON: The History of Literacy in Sweden. In: Literacy and the Social Development in the West. A Reader. Ed. Harvey J. GRAFF. Cambridge, 1981. 151-182. A kvantitatív módszer problémáiról, kritikus felülvizsgálatáról kiváló tanulmányok olvashatók a következő tanulmánygyűjteményben: Harvey J. GRAFF (ed.): Literacy and the Social Development in the West. A Reader. Cambridge, 1981. — Egyéb vitatkozó-kritikai résztanulmányok: 4 Acta Papensia II (2002) 1-2.
