Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Sz. Kristóf Ildikó: A számoktól a (jogi) szövegekig: alfabétizációtörténet, olvasástörténet vagy kommunikációtörténet
Műhely (bizonyos mértékig) az angol-francia-amerikai jegyzésű történeti antropológia az 1960-as évek végétől az 1980-as évekig terjedő időszakban.5 Ennek a felfogásnak a jegyében a kora újkori európai társadalmakban „alfabetizált” eliteket illetve egy nagyjában-egészében analfabétának, szóbeliségben élőnek tekintett „népi kultúrát’’ különböztettek meg,6 s az európai valamint az Európán kívüli preindusztriális társadalmakat is egy hasonló oppozíció jegyében — írást használó illetve írás nélküli kultúrák tételezése jegyében — igyekeztek megragadni.7 Ezen bináris felfogás megkérdőjelezése majd tejles elvetése azután egy eredetében francia, mára azonban gyakorlatilag nemzetközivé vált posztmodem kultúrtörténeti irányzatnak volt köszönhető, ami magát „olvasástörténetnek” nevezi (histoire culturelle de la lecture / cultural history of reading), s amit mindenekelőtt egy kora újkori nyugat-európai kultúrával foglalkozó francia történész, Roger Chartier munkássága fémjelez. Ez az újfajta opment in the West. A Reader. Cambridge, 1981. — Egyéb vitatkozó-kritikai résztanulmányok: Michael SANDERSON: Literacy and Social Mobility in the Industrial Revolution in England. Pást & Present 56 (August 1972) 75-104. Margaret SPUFFORD: First Steps in Literacy: The Reading and Writing Experiences of the Humblest Seventeenth-Century Spiritual Autobiographers. Social History 4 (1979) 407—435. Rab HOUSTON: The Literacy Myth? Illiteracy in Scotland 1630—1760. Past & Present 96 (August 1982) 81- 102. Thomas C. SMOUT: Born Again at Cambuslang: New Evidence on Popular Religion and Literacy in Eighteenth-Century Scotland. Past & Present 97 (November 1982) 114—127. Barry REAY: The Context and Meaning of Popular Literacy: Some Evidence from Nineteenth-Century Rural England. Past &. Present 131 (May 1991)90-129. 5 Amellett, hogy a történeti antropológia kommunikációfelfogása alapvetően az oralitás és az írott / nyomtatott kultúra tulajdonképpeni kettéválasztásán alapult, azok a kutatások, melyek a két szféra együtt-létezésének és kölcsönös egymásra hatásának a vizsgálatára irányultak, sok tekintetben ennek az irányzatnak voltak köszönhetők. A középkori kultúra (s ezen belül a kommunikáció) terén végzett úttörő vizsgálatokra Id. például Jacques LE GOFF: Culture cléricale et traditions folkloriques dans la civilisation mérovingienne. Annales E. S. C. (1967) 780-791. UO.: Culture ecclésiastique et culture folklorique au Moyen Age. In: UO.: Pour un autre Moyen Age. Paris: Gallimard 1977. 236-279. Jean-Claude SCHMITT: „Religion populaire” et culture folklorique. Annales E. S. C. 5 (1976). Aron J. GUREVICS: A középkori népi kultúra. (Ford. Kövér György és F. Nagy Géza). Bp., 1987 (1981 ]. — A kora újkorra vonatkozóan ld. Marc SORIANO: Contes de Perrault. Culture savante et traditions populaires. Paris, 1968. Robert MANDROU: De la culture populaire aux XVII' et XVIII' siécles. La Bibliotheque bleue de Troyes. Paris, 1964. Genevieve BOLLEME: Les Almanachs populaires aux XVII' et XVIII' siécles. Essai d’histoire sociale. Paris, 1969. UO.: La Bibliotheque bleue. La littérature populaire en France du XVI' au XIX' siede. Paris, 1971. Carlo GINZBURG: A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Bp., 1991 (1976]. Natalie Zemon DAVIS: Printing and the People és Proverbial Wisdom and Popular Errors. In: UO.: Society and Culture in Early Modem France. Stanford, 1975. 189-226 és 227-270. Robert SCRIBNER: For the Sake of Simple Folk. Popular Propaganda for the German Reformation. Cambridge, 1981. — Ld. továbbá a 6. jegyzetben említett kutatókat. 6 E felfogás egyik legszélsőségesebb változata egy francia kultúrtörténész-történeti antropológus munkájában érhető tetten. Robert MUCHEMBLED: Culture populaire et culture des élites dans la France moderne (XV'—XVIII' siécles). Essai. Paris, 1978. Az írásbeliség és a nyomtatás hatásai tekintetében árnyaltabb szemléletet képvisel Peter BURKE: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp., 1991 [1978]. 7 Jan Vansina belga antropplógus az általa vizsgált közép-afrikai társadalmakat a szóbeliség működéséről, valamint a szóbeli „források” történeti vizsgálat céljára történhető hasznosításáról írott úttörő munkájában „írásbeliség előtti” (pre-literate) állapotban lévőnek tekintette. Jan VANSINA: Oral Tradition. A Sutdy in a Historical Methodology. Harmondsworth, Middlesex, England—Ringwood, Victoria, Australia, 1973 (1961 ]. A terminust Jack Goody Ls használta, aki az antropológiai elemzésekben a nem-európai és a (nyugat-) európai társadalmak különbségeire nézve mindaddig megfogalmazott „dichotómiákat" (olyan szembeállításokat, mint „prelogikus vs. logikus”, „zárt vs. nyitott”, „hideg vs forró”) a maga részéről a kommunikáció oldaláról közelítve, „orális vs. írást használó” társadalmak megkülönböztetésével vélte magyarázhatónak, illetve helyettesíthetőnek. Jack GOODY: The Domestication... különösen 1-18. AcrA Papensia II (2002) 1-2. 5
