Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Tóth István György: Alfabetizáció a XVII-XVIII. századi Magyarországon
Műhely írni, olvasni ne tudtak volna. Különösen a felvilágosodás kutatói és az irodalomtörténészek, a könyvtártörténet művelői részéről kaptam baráti kritikát, akik nehezen vagy éppen sehogysem tudták elfogadni az eredményeimet, azt, hogy milyen szűkre szabott még a 18. század végén is a felvilágosodást befogadók köre, vagy az irodalomtörténet által vizsgált művek potenciális olvasótábora. Az ími-olvasni tudás közti összefüggés az alfabetizáció-kutatás központi kérdése, de ez a kérdés csak igen nehezen megválaszolható. A történészek nagy része, így Francois Furet és Jean Ozouf, továbbá Michel Vovelle Franciaországból, David Cressy és Rab Flouston Angliából, kutatásaik során elfogadták a sajátkezű aláírást, mint az ímitudás bizonyítékát. Lawrence Stone — szellemes, de nehezen bizonyítható — feltevése szerint viszont, aki aláír, az arra a szintre jutott, hogy annyira ismeri a betűket, hogy folyamatosan olvas. Szerinte tehát paradox módon az aláírások összeszámolása nem az írni, hanem az olvasnitudók számáról adna pontos információt. Mint annyi más kérdésben, a párizsi Jean Meyer ebben is alaposan megkavarta a szakmát, amikor megtalálta egy 18. századi bretagne-i szolgálólány vallomását, aki közölte, hogy ő bizony tud aláírni, de most éppen mégsem képes rá, mert otthon hagyta a modelljét. Sok hasonló példa szerencsére nem került elő, különben ez alapjaiban rengette volna meg az aláírások számolgatására épülő diszciplínánkat. (Fia nem is a saját név, de a saját tisztség, a vármegyei esküdt szavak értelem nélküli lemásolására magam is találtam példát: Kelemen Márton zalai esküdt 1727-ben az előtte aláíró esküdttársa „jurassor inclyti comitatus” címét csak vizuálisan megragadva, minden értelem nélkül lemásolta, így abból „Neloctj Camitajus” sikeredett.)1 1 1 TÓTH István György: „Mivelhogy magad írást nem tudsz...” Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp., 1996. (Angolul: Literacy and Written Culture in Early Modern Hungary, CEU Press, Budapest 2000.) A vita irodalmából: PELIZZARI, Maria Rosaria: La penna e la zappa. Alfabetizzazione, culture e generi di vita nel Mezzogiomo modemo. Salemo 2000. 17-21., 53-60. STONE, Lawrence: Literacy and education in England 1640—1900. Pást and present 42 (1969). STONE, Lawrence: The educational revolution in England 1560—1640. Pást and present 28 (1964). SCHOFIELD, R. S.: The measurement of literacy in pre-industrial England. In: Literacy in traditional societies. Ed. ]. Goody. Cambridge, 1968. PARKER, Geoffrey: An educational revolution? The growth of literacy and schooling in early modem Europe. Tijdschrift voor Geschiedenis 93 (1980). MEYER, Jean: Alphabétisation, lecture et écriture. Essai sur i'instruction populaire en Bretagne du XVI' au XIX' siécle. In: Histoire de l'enseignement de 1610 ä nos jours. Actes du 95' congrés national des sociétés savantes. Paris, 1974. LOCKRIDGE, Kenneth A.: Literacy in Colonial New England. An Enquiry intő tbe Social Context of Literacy in the Early Modern West. New York, 1974. MARCHESINI, Daniele: La fatica di scrivere. Alfabetismo e sottoscrizioni matrimoniali in Emília tra Sette e Ottocento. In: II catechesimo e la grammatica. Ed. Gian Paolo Brizzi. Bologna, 1985. BENDA Kálmán: A felvilágosodás és a paraszti műveltség a XVIII. századi Magyarországon. In: Emberbarát vagy hazafi? Bp., 1978. GRAFF, Harvey J.: The legacies of literacy. Bloomington, 1987. CRESSY, David: Literacy and the Social Order. Reading and Writing in Tudor and Stuart England. Cambridge, 1980. FURET, Francois-Jacques OZOUF: Lire et écrire: l’alphabétisation des Franjais de Calvin a Jules Ferry. Paris, 1977. CIPOLLA, Carlo M.: Literacy and development in the West. Harmonsdsworth 1969. SCHENDA, Rudolf: Alphabetisierung- und Literarisierungsprozesse in Westeuropa im 18. und 19. Jahrhundert. In: Ulrich Hermann (Hrsg.): Das pädagogische Jahrhundert. Volksaufklärung und Erziehung zur Armut im 18. Jahrhundert in Deutschland. Basel 1981. SCHENDA, Rudolf: Die Lesestoffe der kleinen Leute. München 1976. 32 ActaPapensiaII. (2002) 1-2.
