Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)

3-4. szám - Szemle - Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye

Szemle Ö mintegy 25.000 kérdőív segítségével igyekezett feltérképezni, leírni az akkori ország állapotát. Továbbá történészi törekvései is voltak, hiszen e páratlan adatgyűjtés révén — mint a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja — a vármegyerendszer keletkezését, újabb és újabb átalakulásait, máig felfedetlen talányait a lehető legelfogulatlanabbul, ugyanakkor szakszerűen igyekezett meg­írni, bőséges hivatkozásokkal, tudomá­nyos alapossággal. így akarván érzékel­tetni a „múlt századok vaslépéseit”. Összegző műve, „Az eltűnt régi várme­gyék” az Akadémia kiadásában 1880- bán látott napvilágot. (Reprint kiadása 1988-ban, az Állami Könyvterjesztő Vállalat jóvoltából jelent meg.) Szorgalmának köszönhetően 15 év alatt 28.356 fólió — 35.000 oldalnyi anyag — gyűlt össze, melyet ma az Or­szágos Széchényi Könyvtár Kézirattára őriz, s elsősorban mikrofilm-másolatok révén kutatható. A fóliánsok tudományos értéke — a kitöltők lelkiismeretességétől és kvalitá­sától függően — igen változó. S bizonyá­ra ilyen-olyan félelmek is szerepet ját­szottak az adatszolgáltatásban, melyeket az osztrák önkényuralom gerjesztett az emberekben. Az 1860-as évek névanyaggyűjté­sében részt vett ilyen-olyan végzettségű jegyzők, különböző felekezetű papok, falusi bírák és esküdtek közül számosán a lehető legteljesebb válaszra törekedtek, s ezzel pótolhatatlan helytörténeti, régé­szeti, gazdasági, ipartörténeti, település- történeti, nyelvészeti, néprajzi, termé­szetföldrajzi adalékkal is szolgáltak. Má­sok szemmel láthatóan szűkszavúan igyekeztek elvégezni a rájuk háruló fela­datot. Az 1970-es évektől papírsírjukból lassan életre keltek ezek a kéziratos kötetek - széleskörű szakmai vita köze­pette. A történelmi Magyarország al­kotta 63 vármegye helynévtárának hi­ánytalan kiadására - az ismert történel­mi okok miatt - természetesen nem kerülhetett sor, de a „trianoni” Magya­rország névanyaga a XX. század hetvenes éveitől rendre megjelenhetett. A közzététel során a legtöbb gondot a lejegyzés óta bekövetkezett megyeha­tár-változások jelentették. Hiszen csak Veszprém megye a lejegyzés (1864) óta eltelt 138 évben 124 helységgel szaporo­dott, miközben 63-at elcsatoltak. Mi több: számos községegyesítésre, át-illetve visszacsatolásra, névváltozásra is sor került. Ezeket a kötet szerkesztője, Ny. Nagy István tételesen fel is sorolja. Né­hány jellemző adat: csak várossá alakí­tásra 10 esetben került sor, de 34 kö­zségegyesítés, 14 községnév változtatás, hat önálló kézséggé alakítás is tarkítja a képet. A közelmúltban megjelent kötet az Országos Széchényi Könyvtár történelmi Veszprém megyére vonatkozó anyagán kívül a szomszédos vármegyék - Fejér, Győr, Sopron, Vas és Zala - köteteiben fellelt, a történelmi Veszprém megyére vonatkozó anyagát is tartalmazza, füg­getlenül az át-, el- és visszacsatolások időpontjától. Ezáltal jól kiegészíti az elmúlt évtizedek vaskos köteteket ered­ményező megyei földrajzinév-gyűjtő munkát. A forráskiadvány a kor emberének ismeretvilágáról, gondolkodásmódjáról, természetszemléletéről is számos adalék­kal szolgál. Egy-egy passzusa ma is meg­szívlelendő, amikor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia — a Társadalomkutató Központ kebelében — szintézisteremtő 274 Acta Papensia 11 (2002) 3-4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom