Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Szemle - Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye
Szemle Ö mintegy 25.000 kérdőív segítségével igyekezett feltérképezni, leírni az akkori ország állapotát. Továbbá történészi törekvései is voltak, hiszen e páratlan adatgyűjtés révén — mint a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja — a vármegyerendszer keletkezését, újabb és újabb átalakulásait, máig felfedetlen talányait a lehető legelfogulatlanabbul, ugyanakkor szakszerűen igyekezett megírni, bőséges hivatkozásokkal, tudományos alapossággal. így akarván érzékeltetni a „múlt századok vaslépéseit”. Összegző műve, „Az eltűnt régi vármegyék” az Akadémia kiadásában 1880- bán látott napvilágot. (Reprint kiadása 1988-ban, az Állami Könyvterjesztő Vállalat jóvoltából jelent meg.) Szorgalmának köszönhetően 15 év alatt 28.356 fólió — 35.000 oldalnyi anyag — gyűlt össze, melyet ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őriz, s elsősorban mikrofilm-másolatok révén kutatható. A fóliánsok tudományos értéke — a kitöltők lelkiismeretességétől és kvalitásától függően — igen változó. S bizonyára ilyen-olyan félelmek is szerepet játszottak az adatszolgáltatásban, melyeket az osztrák önkényuralom gerjesztett az emberekben. Az 1860-as évek névanyaggyűjtésében részt vett ilyen-olyan végzettségű jegyzők, különböző felekezetű papok, falusi bírák és esküdtek közül számosán a lehető legteljesebb válaszra törekedtek, s ezzel pótolhatatlan helytörténeti, régészeti, gazdasági, ipartörténeti, település- történeti, nyelvészeti, néprajzi, természetföldrajzi adalékkal is szolgáltak. Mások szemmel láthatóan szűkszavúan igyekeztek elvégezni a rájuk háruló feladatot. Az 1970-es évektől papírsírjukból lassan életre keltek ezek a kéziratos kötetek - széleskörű szakmai vita közepette. A történelmi Magyarország alkotta 63 vármegye helynévtárának hiánytalan kiadására - az ismert történelmi okok miatt - természetesen nem kerülhetett sor, de a „trianoni” Magyarország névanyaga a XX. század hetvenes éveitől rendre megjelenhetett. A közzététel során a legtöbb gondot a lejegyzés óta bekövetkezett megyehatár-változások jelentették. Hiszen csak Veszprém megye a lejegyzés (1864) óta eltelt 138 évben 124 helységgel szaporodott, miközben 63-at elcsatoltak. Mi több: számos községegyesítésre, át-illetve visszacsatolásra, névváltozásra is sor került. Ezeket a kötet szerkesztője, Ny. Nagy István tételesen fel is sorolja. Néhány jellemző adat: csak várossá alakításra 10 esetben került sor, de 34 községegyesítés, 14 községnév változtatás, hat önálló kézséggé alakítás is tarkítja a képet. A közelmúltban megjelent kötet az Országos Széchényi Könyvtár történelmi Veszprém megyére vonatkozó anyagán kívül a szomszédos vármegyék - Fejér, Győr, Sopron, Vas és Zala - köteteiben fellelt, a történelmi Veszprém megyére vonatkozó anyagát is tartalmazza, függetlenül az át-, el- és visszacsatolások időpontjától. Ezáltal jól kiegészíti az elmúlt évtizedek vaskos köteteket eredményező megyei földrajzinév-gyűjtő munkát. A forráskiadvány a kor emberének ismeretvilágáról, gondolkodásmódjáról, természetszemléletéről is számos adalékkal szolgál. Egy-egy passzusa ma is megszívlelendő, amikor a Magyar Tudományos Akadémia — a Társadalomkutató Központ kebelében — szintézisteremtő 274 Acta Papensia 11 (2002) 3-4.
