Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Egy ősnyomtatvány kéziratoldala (Missale Strigoniense, 1486)
Forrásközlés vétlenül az esztergomi érsek alá rendelt — plébániák kormányzója a milkói püspök volt. Mivel Pápa is exempt plébánia volt41, elképzelhető, hogy ez a misszálé-példány Mihály püspök intézkedésére — valamikor 1487 után — Pápára került, a plébániatemplom használatára, felszerelésének kiegészítéseként. A felújított és 1485-ben felszentelt templom új könyveinek egyike lehetett ez a Missale Strigoniense-példány. A KÖTET „UTÓÉLETE” Sajnos a kötet további sorsával kapcsolatban csupán két adat áll a rendelkezésünkre: két további bejegyzés. Az egyik — ugyancsak a liturgikus változásokat rögzítendő — a XVI. századból való, majdnem egy egész oldalt betölt, a végén az aláírás: „Maccheus Thatthay 1552".42 * 44 45 46 A másik bejegyzés több információt tartalmaz, 1613-ból való. Ez arról tudósít, hogy Vasvári György esztergomi kanonok, újvári plébános a könyvet barátjának, Érsekújvári Farkas naszvadi plébánosnak ajándékozta, akit az esztergomi érsek éppen a nagysallói plébániára akart áthelyezni.4’ Vasvári György győri születésű esztergomi kanonok. A nagyszombati papnevelő növendéke, később a bécsi egyetemre került, ahol a bölcseletet tanulta. 1609-ben szentelték pappá, ekkor lett Vágszerdahely plébánosa. 1610-ben kanonok, 1612-től újvári44 45 46 plébános. 1614-ban lemondott esztergomi stallumáról és visszatért Győrbe, ahol Náprágy Demeter mellett előbb olvasó- (1614-1616), majd éneklőkanonok (1616-1630) lett. 1630-1636 között pápóci prépost, 1636-1637-ben nagyprépost.4’ 1637. augusztus 16-án4<l halt meg. Érsekújvári Farkas ugyancsak esztergomi kanonok volt (1618-tól), 1611-ben plébános Muzslán.47 Kollányi úgy tudja, hogy 1618-ban került Naszvadra, de Kollányi nem ismerte a mi könyvbejegyzésünket, amely már 1613-ban naszvadi plébánosnak 41 Az exemptio a szabad királyi városok, valamint a királyi és királynői városok plébánosaira vonatkozott. Eszerint ezek a plébánosok a szentszéki (házassági, vagyonjogi, végrendeleti) ügyeket maguk intézhették, nem tartoztak a megyéspüspök — Pápa esetében a győri püspök — joghatósága alá. Ezek a plébánosok csak az esztergomi érseknek tartoztak engedelmességgel, csak az általa összehívott zsinatokon voltak kötelesek megjelenni. A témáról bővebben: GÁRDONYI Albert: Városi plébániák kiváltságos állása a középkorban = Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Bp., 1933. 163-182. KUBINYI András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp., 1999. (METEM-könyvek, 22.) 287-300., különösen 292-294. — Az exemptiot Mária Terézia kérésére VI. Piusz pápa szüntette meg 1775-ben. A pápai plébánia ekkor került a győri püspök joghatósága alá. 42 Tatai Mátéról nincs további információnk. 44 „Anno 1613. die 9. Junii. Gcorgius Vasvary canonicus ecclesiae nieiropoliianac Strigonicnsis, parochus Uyvari- ensis, reverendo domino ac fratn charissimo Wophgango lirsckuyvary parocho Naszvadiensi cum regimine cius- dem ecclesiae de voluntate illustrissimi domini domini Francisci Forgách cardiiuilis et archiepiscopi Strigonicnsis mutato concedenti in Szarlo missale hoc obtulit et dedit in perpetuam sui memoriam." 44 Érsekújvár lehet. 45 KOLLÁNYI Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Bp., 1900. 212., BEDY Vince: A győri székes- káptalan története. Győr, 1938. (Győregyházmcgye múltjából 3.) 407. 46 Bedy szerint augusztus 6-án. 47 KOLLÁNYI i. m. 223. Acta Papensia II. (2002) 3-4. 255
