Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Műhely - Kemecsi Lajos: Mezővárosi élet a hagyatéki leltárak tükrében
Műhely egy személy környezetét, mindennapjainak világát.20 Az inventáriumok adatainak szemiotikái szempontú vizsgálata is megindult a hazai kutatásokban.21 Készültek olyan vizsgálatok is, amelyben 18-19. századi tárgyi világ struktúrájának kutatói ún. tárgyféleségek csoportjait elemezték.22 Vizsgálataik során a grafikai ábrázolások mellett a faktorelemzés módszerét is alkalmazzák. A nemzetközi szakirodalom eredményeinek hazai megismerésével tovább erősödhetnek a változatos egyéni szituációkkal megragadott valóságot feltáró elemzések.23 Német szakirodalmi előképek alapján érdekes kérdés, a város-falu kapcsolatát kutatók számára az ún. városi jellegű tárgyak, innovációs tárgyak arányának vizsgálata. Az inventáriumok kutatása szoros kapcsolatban áll a múzeumi gyűjteményeket feltáró kutatásokkal, Segítségükkel a raktárakban őrzött néma tárgyak vizsgálata eredményesebbé válhat.24 Mindazonáltal a legrészletesebb levéltári forrásokon alapuló vizsgálat sem lehet alkalmas a jelenkutatáshoz hasonló pontossággal a valóság visszaadására. Azonban a hagyatéki leltárakat használó kutatók számára is rendkívül értékesek és iránymutatóak a Fél Edit, Hofer Tamás vagy Juhász Antal és más kutatók által végzett és publikált jelenkutatások.25 A közösségi ízlés, népművészet kutatásának újszerű megközelítéséhez használta az inventáriumokat Gráfik Imre. A leltárak segítségével a múzeumokban felhalmozott reprezentatív műtárgygyűjtemények alapján kidolgozott stílusvizsgálatok pontosabb képet mutathatnak.26 A hagyatéki leltárak kutatói sajnálatos módon — a Néprajzi Múzeum inventári- um gyűjteményének jellegéhez igazodva — szinte kivétel nélkül a mai Magyarország területére vonatkozó kutatásokat végeztek.27 A további vizsgálatok szervezésében ezt a hiányosságot is figyelembe kell venniük a kutatóknak. 20 BENDA Gyula: Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a XVIII. század közepén. (Parraghy László hagyatéka) = Agrártörténeti Szemle XXVI. 1984- 1—84. HORVÁTH D. Tamás: Egy mezővárosi iparos a reformkor kezdetén. Steindl György keszthelyi kézműves hagyatéka — Rendi társadalom — polgári társadalom. Salgótarján, 1987. 173-178. SZŰCS Judit: Egy csongrádi tímár hagyatéki leltára = Ethnographia 109 (1998) 2. szám, 629-657. 21 GRÁEIK Imre: Tárgyi kultúra levéltári források tükrében = Jel és hagyomány. Etnoszemiotikai tanulmányok. Debrecen, 1992b. 213—224. 22 Ilyen csoportosítás az alapja pl. Granasztói kiskunhalasi kutatásainak is: bútor, ruhanemű, ágynemű, konyhai-háztartási eszközök, szerszámok, gazdálkodási eszközök, egyéb tárgyak. (GRANASZTÓI Péter: i. m. 29.) A legelterjedtebb csoportosítás a Néprajzi Múzeum inventárium gyűjteményében Benda Gyula által kidolgozott felosztás. 23 Pl. Maurizio GRIBAUDI—Alain BLUM: Des categories aux liens individuels: 1’ analyse statistique de l’espace sociale = Annales ESC 45 (6): 1990. 1365—1402. Jacques REVEL: Mikroszintű vizsgálat és társadalmi jelenségek konstruálása = Aetas 2 (1996) 4. szám, 217—238. 23 Vö. HOFFMANN Tamás: Előszó = A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai I. Keszthely, 1711-1820. XIII-X1X. Bp., 1988. 15-16. vagy ÁRVA Judit-GRANASZTÓI Péter i. m. 705. Ilyen jellegű kutatások eredményei: pl. GRÁFIK Imre: A paraszti társadalom rétegződésének tárgyesztétikai vonatkozásai = Jel és hagyomány. Etnoszemiotikai tanulmányok. Debrecen, 1992a. 195— 211., Uő: i. m. (1992b.) 25 FÉL Edit: Kocs 1936-ban. Bp., 1941. FÉL Edit-HOFER Tamás: A monografikus tárgygyűjtés. Az átányi példa = Néprajzi Értesítő 46 (1964) 5—89. JUHASZ Antal: i. m. 1985., uő: Parasztgazdaságok munkaeszközei. = Szeged története 1849—1919. 3. Szeged, 1991. 297—298. 26 GRÁFIK Imre: i. m. 1992a. 22 A szlovákiai Vajkáról készített gyűjtés a kivétel. KOCSIS Aranka: A vajkai szék nemesei. Pozsony, 1997. 208 Acta Papensia II. (2002) 3-4.
