Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Szacsvay Éva: Hang, kép, szöveg: a kommunikáció váltásai a templombelsők dekorációjának példáján
Műhely 2. Hangzó szó és szöveg Luther a gótikus templomokat prédikálásra alkalmatlannak tartotta, mert ezekben az akusztika nem felel meg a prédikáció, szónoklat továbbítására. „A prédikálásra alkalmatlanok. ...nem is csoda, ha az Isten villáma belecsap a dómokba, mert az ördög az, aki velünk ilyen dómokat emeltet, hogy az egy fő dologról elvonja a figyelmünket".4 A gótika temploma a csend háza, az isten-élmény a szent csendé, amelyben a lélek a magasságok felé emelkedhet, a föld a sátán és a bűn helye. Az individuális csendhez a képek vagy szobrok dekoratív jelentésűek. Ezzel fordul szembe a reformáció, amely az Isten beszédét, a prédikációt közösen hallgatók közösségét látja a templomban, a bibliai igékben az Atya hangját hallják.5 A protestáns templomok belsőiben igék kerülnek a falakra, oszlopokra, karzatokra, szószékre, padok elejére, az evangélikus templomokban a meghagyott oltár képe a Szentháromságot ábrázolhatja vagy az úrvacsora osztásra, (Utolsó vacsora), esetleg Krisztus nagypénteki halálára utaló kép (Keresztre feszített Krisztus), felidézve a reformáció dogmatikai váltását: a megváltás Krisztus halálával már megtörténik. Az egybeépített oltárasztal, az úrvacsora osztás helye. A felvidéki 17. századtól használt evangélikus templomokban a közép-európai lutheránus gyakorlatnak megfelelően gazdag építészeti dekoráció között díszes pajzsokon igei feliratok láthatók, mint például a sziléziai Schweidnitz evangélikus templomában (1657—58),6 amely már evangélikus templomnak készült megvalósítva a reformáció elvei szerinti térátalakítást és díszítést. Az elvek legfontosabb eleme az, hogy a templomok középpontjába a szószék kerül ahonnan a hang a legelőnyösebb akusztika szerint „terülhet” szét a hallgatóság ülőhelyei felett, amelyre a legjobb példa freudenstadti „Derékszög templom”. A díszítésre vonatkozóan e korszak evangélikus templomait, mint a kép nélküli barokk díszítés burjánzásait említhetjük, azaz a protestáns barokk szép példáiként. Ez a templomépítészet az őskeresztény templomokhoz tér vissza, amely magát a pogány istenképet ápoló szentélyektől, templomoktól éppen a hang és a közösség helyeként különböztette meg (Isten beszédének hallása, úrvacsora közösség).7 Egy elvi templomalaprajzot is ismerünk J. Furtenbach 1649-ben megjelent „Kirchenbau..." c. munkájából, amelyen a középvonal végén helyezkedik el a szószék, a sekrestye és a keresztelő medence, a templom középmezőjében két szélen az asszonyok padja, a középen egymás után külön a leányok és külön a fiuk padjának tömbjei míg a leghátsó tömbben, a bejárathoz eső részben a férfiak padjai vannak.8 Ugyanez az elv erősíti fel a több emeletes oldalkarzatok építését (tömeg és akusztika, illetve a tanácskozások helyei) is. Magyarországon az átvett templomok átalakítása hullámokban, lassan és fokozatosan történik. A lutheri irányzat türelmét az átvett templomok belsőinek meghagyása, illetve lassú átalakítása (oldal oltárok eltávolítása) mutatja, az ezt helyenként felváltó helvét irány radikális, sok helyen pusztító átalakításai követik, de ez sem hirtelen és 4 Luthert idézi RÉVÉSZ 1944. 254. 5 RÉVÉSZ 1944. 235-321 6 Isd. RÉVÉSZ 1944. 268. old. ábrája 7 RÉVÉSZ 1944. 236. 8 RÉVÉSZ 1944. 265. 184 Acta Papensia II (2002) 1-2.
