Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Az ími-olvasni tudás helyzete Veszprém megyében 1797-ben
Műhely számának, az olvasótársaságok taglétszámának alakulásával, a nyomdák és könyvkötők, könyvkereskedők számával, területi eloszlásával és üzletük forgalmával jellemzik az olvasóközönség alakulását.9 Az olvasástanításra és az olvasás megtanulására vonatkozó ismereteket szerezhetünk a kiadványok szerzői előszavából, visszaemlékezésekből, illetve a korabeli tankönyvekből is. A XIX. században már tudományos értekezések foglalkoztak hazánkban is a könyvolvasás, könyvhasználat és a helyes jegyzetelés szabályaival.10 11 12 * * * * III. A VIZSGÁLAT ÉS EREDMÉNYEI Az általunk feldolgozott forrás Veszprém vármegye lovas felkelőinek összeírása 1797-ből. A forrás különlegessége, hogy egy adott időpontban egy társadalmi csoport írni és olvasni tudására egyaránt adatot szolgáltat. A napóleoni háborúk során többször is mozgósították a nemesi haderőt. A mozgósítást a törvényhatóságok hajtották végre, s mindenről pontos kimutatást készítettek. Az 1797-ben a lovas nemesi felkelőkről 1797-ben Pápán készült lajstrom többek közt tartalmazza az illető nevét, lakhelyét, életkorát, foglalkozását, olvasni és írni tudását, továbbá vallási hovatartozását is.11 Az insurgensek túlnyomó többsége nemesember, de kis számban akad köztük föld- birtokost helyettesítő városi polgár és parasztember is. A nemesek mindegyike köznemes és a kisbirtokos, a birtoktalan, vagy az annalista csoportba sorolható. Átlagéletkoruk 24 év, ami azt mutatja, hogy a fiatal férfiakat fogták hadra. A 260 mozgósított személy közül 257 rovata értékelhető szempontunkból. Az insurgensek 69 %-a refomiátus, 22 %-a katolikus, 9 %-a evangélikus, ami nagyjából tükrözi a megyebeli nemesség felekezeti struktúráját.17 A végeredmény összességében a következő: 9 BODOLAY Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785-1848. Bp., 1963., FÜLÖP Géza: A magyar olvasóközön- ség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp., 1978. HUDI József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841-1844. Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. Veszprém, 1986. 451-475. KIRÁLY Ferenc: Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében. (Adatok egy dunántúli kisváros olvasástörténetéhez). = Zalai gyűjtemény .31. Zalaegerszeg, 1990. 165-191. PAVERCSIK Ilona: Johann Gerhard Mauss és a pesti könyvkereskedelem a 18. század közepén I—II. Magyar Könyvszemle 1990. 1-2. sz. 14—31., 3-4. sz. 113-128. 10 KIS János: Hogyan kell a magyar olvasó publikumot nevelni. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VII. LASZKALLNER Antal: A könyvolvasásról. Veszprém, 1848. A veszprémi kanonok tanulmánya először 1832-ben jelent meg az Egyházi Folyóírás c. folyóiratban. N. N.: Az olvasásról. = Egyházi almanak 1833- dik esztendőre. Az illető elöljáróság’ rendeléséből kiadta Tóth Dániel. Pozsony, 1833. 58—128. ROTH András Lajos: Olvasásra nevelés a XVII-XVIII. század magyar irodalmában. = Könyv és nevelés 1991. 1. sz. 44—49. FEHÉR Katalin: Gyermekolvasók és gyermekkönyvek a felvilágosodáskori Magyarországon. = Könyv és nevelés 1999. 2. sz. 112-115. 11 Veszprém Megyei Levéltár (VeML) IV. 1. f. Insurrectionalia. Fase. III. No. 4. 12 A II. József-féle népszámlálás adatai szerint Veszprém megyében 71.873 férfi, 68.916 nő élt; a férfiak közül 9.487 volt a nemes (13,19 %). Vö. DANYI Dezső-DÁVID Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1797). Bp., 1960. 247. A nemesség felekezeti megoszlásáról nem készült összeírás. Hunkár Antal emlékirataiban hivatkozik arra, hogy a megye nemességének kétharmada protestáns volt. HUNKAR Antal emlékiratai 3. (Közli Lukinich Imre) = Hadtörténelmi Közlemények 1926. 366. 1848-as főispániActa Papensia 11 (2002) 1-2. 163
