Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Az ími-olvasni tudás helyzete Veszprém megyében 1797-ben
Műhely 1. sz. táblázat A Veszprém megyei insurgensek írni-olvasni tudása 1797-ben Insurgensek száma ími-olvasni tudók Csak olvasni tudók Analfabéták száma aránya (%) száma aránya (%) száma aránya (%) 257 127 49,42 44 17,12 86 33,46 A várakozással ellentétben meglepően magas alfabetizációs szinten állnak a nemesek, hiszen csupán egyharmaduk teljesen analfabéta; minden második tud olvasni és írni, s közel ötödrészük a nyomtatott betűt képes felismerni. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az összeírtak átlagéletkora 24 év, s az elemi iskolát legkésőbb 12-13 éves korukig befejezték, akkor az eredmény az 1785 előtti iskolai oktatásnak köszönhető.13 A másik megfigyelés, hogy nagy - mintegy háromszoros - különbség van a csak olvasni, s az olvasni és írni is tudók között, ami szintén az iskoláztatással lehet ösz- szefüggésben. Mindazok, akik nem jártak szorgalmasan iskolába, vagy az ott tanultakra nem volt szükségük, megrekedtek a félanalfabetizmus, az olvasás szintjén. Persze az is előfordulhatott, hogy valaki úgy tanult meg olvasni, hogy nem is járt iskolába. Benda Kálmán a dunántúli parasztság vezető rétegének alfabetizációját vizsgálva, azt feltételezte, hogy „több jel szerint olvasni többen tudtak, mint írni, de ez legfeljebb néhány százalék eltérést jelentett.”14 A parasztnemesi körből kikerült insurgensek adatai Benda véleményét nem támasztják alá. A felekezeti és alfabetizációs rovatok összevetése révén 249 fiatal insurgens esetében a vallási hovatartozás és műveltségi szint közötti összefüggésre is rávilágíthatunk. 2. sz. táblázat A Veszprém megyei insurgensek ími-olvasni tudása felekezeti megoszlás szerint 1797-ben Felekezet Analfabéták Olvasni tudók Olvasni és írni tudók Összesen Száma % Száma % száma % Szám % R. k. 28 52,83 10 18,87 15 28,30 53 100 Ev. 7 31,82 3 13,64 12 54,54 22 100 Ref. 44 25,29 30 17,24 100 57,47 174 100 kormánybiztosi kinevezése kapcsán írja: „Tudni kell azomban, hogy Veszprém-megyében, noha a nemesség számra nagy, mert 32 ezer nemes háznál több találkozik, de többnyire szegény és kétharmada protestáns ...” 13 A I. Ratio Educationis nevű tanügyi rendeletben (1777) a 6-10 éves korú gyermekek iskolába járását írták elő, de ezt nem vették szigorúan. Vö. HORVÁTH Márton (főszerk.): A magyar nevelés története I. Bp., 1988. 150. 14 BENDA Kálmán: i. m. (1977) 132. 164 ActaPapensiaII (2002) 1-2.
