Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Az ími-olvasni tudás helyzete Veszprém megyében 1797-ben
HUDIIÖZSEF Az írni-dvasni tudás helyzete Veszprém megyében 1797-ben Műhely „A 'XX. szádod tudományos civilizációja annak az ötszáz szellemnek a kalandjára épül, akik 1620 és 1650 között eredeti struktúrákba tudták foglalni a kétezer éves útkereséseket." PlERRE ChaUNU I. Problémafelvetés A XV1-X1X. SZÁZADBAN Európában kulturális forradalom zajlott le, amely során a lakosság túlnyomó többsége írni és olvasni tudóvá vált. Az új kommunikációs csatorna megnyitása átalakította az emberi érintkezés, gondolkodás formáit; kitágította az ismeretszerzés és -átadás határait. Minthogy az átalakulás a polgárosodással egyidőben ment végbe, az írott és nyomtatott betű segítségével a társadalmak emlékezetében is mély nyoma maradt a hagyományos paraszti társadalom felbomlásának és az ipari társadalom és nemzetállami kultúra kialakulásának.1 A magyar társadalom körében — Európa fejlettebb nyugati feléhez viszonyítva — a XVI-XVI1. században csak szerény mértékben terjedt az írásbeliség, mely a XVIII. században vált tömegessé, a mindennapok részévé. A nagy áttörés, mely során a lakosság többsége ími-olvasni tudóvá vált, csak az 1848-as jobbágyfelszabadítás utáni fél évszázadban következett be. A szűkebb értelemben vett Magyarországon 1870-ben a 6 éven felüli lakosság 51 %-a, Erdélyben 79 %-a, Szlavónországban pedig 84 %-a még teljesen analfabéta volt.2 A társadalmi-kulturális folyamatok időben és térben eltérően alakultak: a regionális különbségek nemcsak Európán, hanem egyes országokon belül is megmutatkoztak. Veszprém megye e tekintetben Magyarország fejlettebb nyugati zónájához tartozott a XVII1-XIX. században. 1 CHAUNU az írásbeliség szintjeire külön tipológiát alakított ki, melynek legfelső szintje a tudományos nyelv, alatta a szépirodalom szintje (mindkettő latin helyett nemzeti nyelven) helyezkedik el; harmadik a levelezés mindennapi nyelve, negyedik az írott kultúra legalsó szintje: írásbeliség írnok segítségével; mely alatt a szóbeliség szintje található. Vö. Pierre CHAUNU: La civilisation de l’Europe des lumiéres. Flammarion, Paris, 1982. Magyarul Uő.: Felvilágosodás. Bp., 1998. 10—12. 1 TÓTH István György: „Mivelhogy magad írást nem tudsz...” Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp., 1996. 229. Acta Papensia II (2002) 1-2. 161
