Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Barna Gábor: A történelmi emlékezet megszerkesztése: helyi identitás- és mítoszteremtés
Műhely Halász József a kunsági/kunszentmártoni viszonyok tükrében értékeli az új tele- pülés kezdeti éveit. Azt mondja: „...a Kunok voltak a redemció meg váltók, az össze gyarmatozott népek pedig tovább fejlesztők”. A redemptio, a(z) (ön)nregváltás a kunsági társadalmi viszonyokat a XX. századig meghatározó esemény volt 1745-ben. ÖSSZEGZÉS E rövid áttekintésből azt láthattuk, hogy a „Megszálló levél” nemcsak a XVIII. század folyamán, hanem a későbbi évszázadokban is alapjában befolyásolta a kunszentmártoniak lokális történelmi emlékezetét. A helyi identitás megerősítése mellett a századfordulón minátul szolgált hasonló telepítési akciók megörökítésének is. Jelentősége csupán a XX. század második felében csökkent, amikor más történelmi helyzetben, más indítékok alapján, de nem volt kívánatos a helyi öntudat és történelmi tudat ápolása és fenntartása. Sőt, teljesen lehetetlenné is vált, hiszen az 1950-es évek kuláküldözései éppen e tudatot hordó és fenntartó réteget semmisítették meg, s űzték el szülőföldjéről. Ezt a folyamatot az 1969-ben a 250., 1994-ben pedig a 275. évforduló szimbolikus eseményei próbálták korrigálni, s a „Megszálló levélen” alapuló helyi azonosságtudatot feléleszteni, táplálni és kiterjeszteni. FORRÁS A „Megszálló Levél” Minek után na még in Anno 1719. Nemes Jász Apáti23 Helsége Számos Néppel meg Szaporodott volna, és némely mostoha időkben az Nép csaknem erejin felül tcrhel- tetnék, látván az Elöl járók, hogy az meg kivántalott Summa Pénzt, az Szegénység meg nem adhatná, magok között oly rendelést tettek: hogy az Kik tehetössebb Gazdáik, a Szegénység Segedelmire Contribuállyonak24 annyit, melybül az meg kíván- tató Summa ki tellyen, és az után lassan, lassan, a Szegénységiül fogják incassálni25, amintis Nagy András nevezetű, Tanácsbéli Emberen26 300 Frtokat , Sőty János akkori Törvin Bírón27 200 fr. és így a többinis értekekhez képest követtek. De Nagy András magát azon Pénz le fizetésire elégtelennek ismérvén, ameg 11 11 11 A török hódoltság alól felszabadult jász és kun kerületek összeírását 1699-ben Pentz János végezte el a kamara megbízásából. Ennek az összeírásnak az alapján adták el a jászkunságot pár évvel később, 1702- ben a Német Lovagrendnek. Eszerint az összeírás szerint 1699-ben Jász-apátiban 78 család lakott, számuk 1715-re 109-re nőtt. (SZABÓ István—SZABÓ László 1980. 209.). Valóban jelentős a népesség növekedése, amely relativ túlnépesedést jelenthetett a korabeli gazdasági és termelési viszonyok között. Bedekovich Lőrinc egy évszázaddal későbbi (1799) leírása szerint „Jász Apáti, szabad Mező Váras ...földje ...gabonát bőven termő, kivált tiszta búzát, vagyon jó szőlleje... folyó vize nints... A Lakosok vagyonjai- kat Egerben, Pesten, és Miskoltzon szokták eladni... Lakossai mind Római Katolikusok, kiknek száma circiter 6000-re mégyen...” (Tóth János 1976. 28.) 21 Contribuál — gyűjt 25 Incassál = beszed 26 Tanácsbéli Ember = képviselő testületi választott tag 27 Törvin Bíró - bíró, a falusi és a városi önkormányzat vezető tisztviselőinek neve Acta Papensia II. (2002) 1-2. 147
