Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Barna Gábor: A történelmi emlékezet megszerkesztése: helyi identitás- és mítoszteremtés
Műhely 1719-ben került sor. Ekkor túlnyomórészt jászsági, főleg Jászapátiból és Jászalsó- szentgyörgyről számlázó emberek költöztek a Körös folyó partjára: kiváltságos helyről kiváltságos helyre. A Jászságból való kiköltözésük történetét és Kunszentmárton megalapításának eseményeit a telepítési akció egykori szervezője és vezetője, Radics István 94 éves korában elbeszélte, s azt az utókor emlékezetére a kunszentmártoni tanácsi jegyzőkönyvben megörökítették.5 A bejegyzés első mondatáról: „Kun Szent Mártonyt Kik, és mimódon szállották meg” kapta az irat a „Megszálló levél” nevet. Egy korábbi írásomban a „Megszálló levelet”, mint a XVIII. századi migráció egyik fontos forrását már megvizsgáltam.6 Rövid tanulmányomban pedig a „Megszálló levelet” mint folklór szöveget, mint a helyi történelmi emlékezet és identitásformá- lás egyik XVII1-XX. századi példáját szeretném röviden elemezni. Kunszentmárton újraalapításának története: a „Megszálló levél” Az első település jogán ez a feljegyzés két évszázadon keresztül a helyi öntudat kifejezője és írásos alátámasztója, megerősítője volt. A XIX. században — de lehet, hogy már rögtön 1762 után — az ősi kunszentmártoni családok, a század végén pedig egyesületek is, a tanácsi jegyzőkönyvből kimásoltatták és másolatban őrizték. Tősgyökeres kunszentmártoni családok egy részénél máig megtalálható jeles relikviaként. Három másolata van birtokomban. A legrégibb Ökrös József takács céhmester- tői 1852-ből, a második a 48-as és Független Népkör tulajdona volt 1896-ból, a harmadik pedig egy ismeretlen eredetű írógéppel lejegyzett változat a két világháború közti évekből. A „Megszálló levelet” széles körben ismertté tette, hogy ifj. Dósa József kunszentmártoni származású, sályi római katolikus lelkész Kunszentmártonra vonatkozó történeti kutatásait sajtó alá rendezte és a Kunszentmártoni Hiradó hasábjain 1933- 1934-ben közzétette Szabó Elek, szintén kunszentmártoni származású, akkoriban besenyőtelki plébános. A folytatásokban megjelent fejezeteket 1936-ban könyv formájában is kiadta a Kunszentmártoni Híradó. E munka sok helybeli család tulajdonában megvolt, illetve máig megvan. A könyv 42-45. oldalain olvashatjuk a „Megszálló levél” szövegét.7 A „Megszálló levél” jelentősége—a helyi történelmi emlékezet és identitás megszerkesztése A korból hasonló leírást nem ismerek, ezért a kunszentmártoni „Megszálló levél” minden tekintetben fontos forrása a XVIII. századi belső migrációnak és a kollektív történelmi emlékezetnek. Megismerjük belőle egy kisebb közösség útrakelésének, új 5 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Kunszentmárton tanácsi jegyzőkönyve 2.1766-1783. 9-11. 6 BARNA 1994. 7 DÓSA-SZABÓ 1936.42-45. 140 Acta Papensia II (2002) 1-2.
