Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Barna Gábor: A történelmi emlékezet megszerkesztése: helyi identitás- és mítoszteremtés
Műhely BARNA GÁBOR A történelmi emlékezet megszerkesztése: helyi identitás- és mítoszteremtés (A „Megszálló Levél": Kunszent márt 011 XVIII. századi újratelepítéséről szóló elbeszélés) A TÖRÖK HÓDOLTSÁG XVII. század végi megszűnése után még évtizedekbe telt, amíg az elnéptelenedett egykori hódoltsági területek az Alföldön újra benépesedtek.1 A belső telepítési akcióban az északi magyar (palóc) csoportok mellett nagy létszámban vett részt a Jászság lakossága is, amely a török hódoltság alatt kisebb veszteséget szenvedett, de azt is pótolni tudta éppen észak felől jövő telepesekkel.2 E társadalom- és településtörténeti folyamatoknak a vizsgálata különösen a XX. század második felében élénkült fel mind a helytörténeti, mind pedig a néprajzi kutatásokban olyannyira, hogy ma az Alföld-kutatásnak egyik fontos összetevőjét éppen a migrációs kutatások jelentik.3 4 E jórészt XVIII., kisebb részt XIX. századi folyamatokról ma már elég sokat tudunk, s fő vonásaiban jól ismerjük őket. Viszonylag kevés azonban tudásunk az egyes konkrét eseményekről, az új települések megalapításának részleteiről. Csak kevés helyen ismerjük a kirajzások konkrét kiváltó okait, gyakorlati kivitelezésüket és az új honfoglalás szimbolikus eseményeit, s szinte sehol ezeknek az eseményeknek történelmi emlékezet és a helyi azonosságtudat formálásában és megőrzésében játszott szerepét. Kunszentmárton újratelepítése a XVLU. században TÖRTÉNETI HÁTTÉR A XVI. és a XVII. század többszöri megpróbáltatása és szenvedése után Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye) népére is a török kiűzésével együtt járó hadjáratok hozták a végpusztulást (1686).i Az elnéptelenedett község újratelepítésére a XVII-XVII1. század fordulójának spontán szórványos beköltözése után csak a XVIII. század második évtizedében, 1 A XVIII. századról, s benne a migrációs folyamatokról is átfogóan ír Kosáry Domokos monográfiájában. Üsd: KOSÁRY 1983. 2 FODOR 1942. 2 JUHÁSZ (szerk.) 1990. 4 A város történetéhez lásd: DÓSA-SZABÓ 1936. Acta Papensla 11. (2002) 1-2. 139
