Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Tóth G. Péter: Tanúságtétel vagy tanúvallomás, szerződés vagy jegyzőkönyv
Műhely csupán [örvényes megkérdezésre tegyen bizonyságot a valóságra nézve... 4-§. Másodszor szükséges az életkor, hogy a tanú olyan életkorban legyen, melynél fogva a történt dolgok, a melyekre nézve kihallgatják, emlékezetében legyenek és azokra visszaemlékezzék... 5.§. Harmadszor szükséges az a mód, hogy a tanú a véghez vitt dolognak, a melyre nézve kérdezik módja felől nyilván és világosan tegyen vallomást; vájjon magát a dolgot és az ügy érdemét tudomásból vagy hallomásból ismeri-e1 vagy talán annak szájából hallotta-e a szóban forgó cselekmény lefolyását, a ki ezt elkövette? Mert puszta hallomásnak nem szokás és nem kell helyet adni... 6.§. Negyedszer: szem előtt kell tartanunk a tanúk állapotát, vájjon tudniillik nemes avagy paraszt tesz-e a az igazságról tanúbizonyságot?... 9.§. Ötödször és utójára megkívántaié a közös tanúvallatás eszközlésére a hittétel."49 Fontos kitételt mond még Werbőczy II. Rész. 29. cím 1. §.-ban, miszerint „két vagy három szomszéd és határos tanúbizonysága a törvény előtt többet ér és nyom, mint az egy megyében lakó húsz nemesé, minthogy közelségüknél fogva az ügy érdeméről és a történt dolog rendjéről sokkal igazabb és jobb tudomásunk lehet..."10 Werbőczy a tanúk korával kapcsolatban is külön figyelmezteti a joggyakorlókat: „hogy sokan, kiket ajándékkal vagy kedvezéssel megvesztegettek, alig voltak tizenhat vagy legföljebb húsz évesek és mégis tudásképen mintegy huszonöt évvel azelőtt elkövetett és véghez vitt dolgokra nézve olyan állhatatosan tettek vallomást és bizonyságot, mintha azoknál jelen lettek volna.“51 A bíróságok általánosságban követték Werbőczy javaslatait. Általában előnyben részesítették a felnőtt korú tanúkat, és mellőzték a bíróság szempontjainak kevésbé megfelelőeket, mint a fiatal és az öreg korúakat.52 Ha összefoglaljuk a vádelven alapuló bírósági eljárás és a nyomozati elven működő eljárás írásbeliségének jellemzőit, az alábbi különbséget fedezhetjük fel. Míg a vádelvű eljárásban a jegyzőkönyvezésnek a szerződéses jellege és az okleveles formája a meghatározó, addig a nyomrögzítést szem előtt tartó jegyzőkönyvezésben a körülmények és a folyamat megjelenítésén van a hangsúly. Mindennek alátámasztására célszerű áttekinteni a 16-18. századi büntetőperek jegyzői gyakorlatát is. 4. Kinyilatkoztatás vagy történet A perjogi kódexek a tanúk kihallgatásához nem adtak speciális kérdőmintákat (nem úgy, mint a gyanúsítottak vallatása esetén). Ez a vádelvű (istenítélet-jellegű) eljárások alkalmazásának időszakában a vádló perbeli jogával ellenkezett is volna. A bírósági gyakorlatban a tanúknak feltett personalis kérdéseket a jegyzőkönyvekben 19 19 WERBŐCZY 1897. 288-290. 50 WERBŐCZY 1897. 292-293. 51 WERBŐCZY 1897. 288-289. 52 V.ö. erről TÓTH G. 1999a. 9. 110 ActaPapensiaII. (2002) 1-2.
