Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Fábián József esperes pályafutása
Műhely rosában, Sárospatakon lelkészkedett, s az ottani főiskolán tanított gyakorlati teológiát. Több tankönyvet és népszerű szentbeszédeket írt és adott ki. A munkatársak közül a már említett Naszályi János (1760-1823) palotai (várpalotai) lelkész; a Jénában tanult Nagy István (1770-1841) füredi, a Sárospatakon végzett Szikszai János (1773-1839) fokszabadi lelkész nevét kell megemlíteni.52 Rajtuk kívül még Ketskeméti Dániel, Már Péter, Somodi István, Vári Sámuel, Zsoldos Jakab református lelkészek is dolgoztak a folyóiratba. Az evangélikusok közül a wittenbergi és hallei egyetemen tanult Hrabovszky György (1762-1825) kissomlyói, majd 1817-től haláláig lajoskomáromi lelkész emelkedett ki, aki nemcsak az egyházi szónoklataival, hanem egyháztörténeti munkáival is nevet szerzett magának. Utolsó állomáshelyén az erőszakos magyarosítás elszánt harcosaként szlovák híveivel is szembe került. A folyóirat megindítása és fenntartása kiterjedt szervezőmunkát igényelt. Fábián és Látzai levelezés vagy személyes kapcsolattartás révén tudta a kívánt írásokat begyűjteni. Elő kellett a nyomdaköltségeket teremteni, ami előfizetők toborzásával, támogatók felkutatásával történhetett. Szerkesztőként több ezer nyomtatott oldalnyi szöveg gondozása, nyomdai előkészítése, a megjelent számok forgalmazása komoly teljesítménynek számított. A Prédikátori Tárházat Fábián a saját, míg a Lelki Pásztori Tárházat Trattner János Tamás pesti nyomdász költségén jelentette meg. A köznép számára írt természettudományi művének kiadásához K. Horváth Istvánt, Fejér vármegye hosszú ideje hivataloskodó, s „nagyérdemekkel ékeskedő” alispánjának (viceispánjának), a duna- melléki református egyházkerület egyik „főbb rangú assessorának”, azaz ülnökének támogatását nyerte meg. A folyóirat mellett könyveinek kiadásához is támogatókat kellett szereznie. Chaptal szőlőmívelésről írt munkájának kiadásához (Veszprém, 1813-1814) zseniális megoldást választott. A kézikönyv megjelentetését hazafias ügynek tüntette fel, s egyenesen gróf Esterházy János Veszprém megyei főispánt és a megye közönségét kereste meg. A megye a maga körében azonnal gyűjtést kezdeményezett, s a többi törvény- hatóságot is tudósította a kiadási tervről és az előfizetési lehetőségről. így a két kötet kiadása ténylegesen nemzeti üggyé vált! Hasonló megoldást keresett — Fábián nyomán — Márton Gábor köveskáli lelkész, aki méhészeti szakkönyvet írt, s kiadásához gróf várkonyi Amadé Antal főispántól és Zala megye közönségétől kért és kapott támogatást.53 Márton műve azonban nem keltett akkora visszhangot, bár a gazdálkodás iránt érdeklődő értemiséget sikerült mozgósítani. n Szikszairól azt olvassuk a Veszprémben tartott egyházkerület! közgyűlés jegyzőkönyvében, hogy 1839- ben esperesi hivatalát „resignálta” és nemsokára meghalt. Utódául Báli Mihályt választották. DREL I. 1. a. A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1840. június 30.— julius 2. közgyűlés No. 3. A fokszabadi református egyháztörténet szerint 1839. szeptember 15-én hunyt el. Vö. MÉSZÁROS János: A balatonszabadfi reform, egyház története. Balatonszabadi, 1927. 9. = DREL I. 1. k. fond. Az egyházkerület gyülekezettörténeti gyűjteménye, sz. n. 51 MÁRTON Gábor: Gazdaságos méhtartás. Győr, 1816. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 17
