Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)

1-2. szám - Műhely - Hudi József: Fábián József esperes pályafutása

Műhely sőbb pedig a teológiai tanfolyamot is elvégezte. 1789. szeptember 19-től a — kiváló tanulmányi eredményének köszönhetően — a kollégium seniori tisztét töltötte be.11 * 13 A természettudományos érdeklődést a debreceni kollégium szilárdította meg benne. Tanárai közül Hatvani István (1718-1786) természettudományi munkáival szerzett nemzetközi hímevet magának. Iskolatársai közt találjuk Pethe Ferencet (1762-1832), a későbbi gazdasági szakírót, a keszthelyi Georgikon tanárát, s a fiata­labb Karacs Ferencet (1770-1838), Csokonai barátját, aki majd neves rézmetszőként készít illusztrációkat Fábián szőlőművelésről szóló könyvéhez. De a debreceni éveknek van más hozadéka is. A seniori tisztség és a takarékos életvitel lehetővé tette, hogy megtakarított pénzén svájci tanulmányútra induljon. 1791-1793 között a genfi és berni egyetemen tanult. A német és francia nyelvtudását elmélyítve, megismerkedett a külföldi szakirodalommal, s műfordításokkal is megpró­bálkozhatott. Hazatérve a dunántúli református egyházkerületben lelkészi állásért folyamodott. 1793-ban a nagyszokoli (Tolna vármegyei) gyülekezet választotta lelkészéül. Itt rövid ideig szolgált, s csak az alkalmat várta, hogy szülőföldjéhez közelebb kerüljön. 1795-ben Vörösberénybe került, 1808 elején pedig Tótvázsonyba hívták.14 Egyházi karrierje eközben szépen ívelt felfelé: 1800-ban a veszprémi református egyházmegye tanácsbí- rájává, majd 1805-ben esperesévé választották; e minőségében szolgált haláláig. Fábián József, a tudós prédikátor Első jelentős állomáshelye, Vörösberény különleges helynek számított, hiszen 1625- től a győri jezsuiták birtoka volt.15 A jezsuiták az 1630-as évek végén kezdték meg a reformátussá lett falu és a környék lakosságának visszatérítését, de Vörösberény ese­tén csak részeredményeket — a katolikus egyház megszervezését — értek el. A rend feloszlatása (1773) után a Magyar Kamara lett a földesúr, amely rendszerint bérbe­adással hasznosította az uradalmat.16 A vörösberényi református egyház javainak 1820-ban készített összeírásakor nem kis büszkeséggel állapították meg: A’ reformáta sz[en]t essclesia, egy a’ legrégibb, nevezetessen ’s a hajdani szomorú időkben legtöbb hányattatásokat ’s méltatlanságo­kat szenvedett, de mindeddig a’ maga tisztaságában meg maradott ’s virágzó r[e]f[orma]ta ekklesiák közzül: a’ mint hogy lakossai a’ régibb időkben egészen, most pedig keveset kivévén — reformátusok.”17 Ez a — reformátusok számára kedvező — 11 Érdekes, Hogy a debreceni kollégiumtörténet Fábián nevét meg sem említette. BARCZA József (szerk.): A Debreceni Református Kollégium története. Bp., 1988. 14 DREL II. 217. fond. Veszprémi református egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyvei. 1808. február 4. közgy. No. 1/2. Fábián József vörösberényi lelkész meghívása a tótvázsonyi gyülekezetbe. 15 HORVÁTH József: Vörösberény története. Vörösberény, 1979. 25. 16 Az 1780-as években Szentgyörgyi Horváth Zsigmond, 1796-1811 között gróf Zichy Károly nagyvázsonyi földbirtokos volt a bérlő. Vö. HORVÁTH: i. m. 1979. 53. 17 DREL II. 217. fond. A Veszprémi Református Egyázmegye iratai. A veresberényi egyház ingó és ingatlan javainak összeírása. Veresberény, 1820. február 10. 8 Acta Papensia 1. (2001) 1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom