Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely A FÜRDŐ MEGSZŰNÉSE Az ugodi fürdő intézményszerű működésének megszűnése nem esett egybe a fürdő-részvénytársaság felbomlásával, amely így megszűnt a továbbiakban bérlője lenni. Az 1844-et követő években találunk olyan adatokat, amelyek bizonyítják, hogy a fürdőélet nem szűnt meg Ugodon. 1874-ig, a Pápai Lapok beindulásáig csak elszórt adatokra támaszkodhatunk, ettől az évtől kezdve azonban minden idényben találunk a fürdőre invitáló meghívót és a fürdői életről tudósító írásokat. A részvénytársaság 1844-ben tehát beszüntette működését és az 1840-től vezetett éves számadáskönyvét lezárta. A részvénytársaság felbomlásának pontos oka ismeretlen, de egy, ugyanebben az évben kelt olvasói levél némileg megvilágítja számunkra a történteket: „A Pápához közellevő, egykor nagy gyógyerejű savanyúvizéről híres ugodi fürdő is közel áll végenyészetéhez. A részvénytársaság, mely eddig fönn akard tartani, most a bútor egy- másközti arányos elosztásában mutogatja részvétét.”88 A tudósítás azt sejteti, hogy a működtető részvényes tagok között az egyetértés megbomlott és felszámolva érdekeltségüket a fürdőben, a következő évre már nem kívánták kibérelni. Ez a tény azonban nem vonta maga után a fürdő bezárását. 1845-ből és 1846-ból még biztos adatokkal rendelkezünk, amelyek a fürdőélet folytatásáról tanúskodnak. (Ld. az idézett Életképek és Pesti Divatlap adatait.) A század hetvenes éveiben a helyi újságban megjelenő fürdői hirdetések azonos állapotokat sejtetnek a negyvenes években fennállókkal, amely időszakból a szám- adáskönyv származik. A fürdői társadalom, az Ugodra járó vendégek köre, fürdői szokásaik az évtizedek során nyilván változtak, de az itt igénybevehető szolgáltatások legfennebb csak színvonalukban voltak másak. A fürdőt ebben az időszakban Raab Mihály vendéglős bérelte. Hirdetésének tanúsága szerint maga gondoskodott „a fürdőháznál a sebészetben jártas egyénről, ki a tekintetes megyei főorvos felügyelete alatt a tisztelt vendégek rendelkezésére készen áll."89 A nemcsak fürödni vágyókat finom és olcsó „magyaros” ételekkel, gyors kiszolgálással csalogatta Ugodra. A fürdőszezont több évben is Cseresnyés Károly pápai zenész és zenekara által adott táncmulatság nyitotta meg. A fürdőt bérlő vendéglős ugodi lakos volt, aki a mulatságok alkalmából maga szerződtette a zenészeket. A reformkori Péter—Pál-napi vigadalom továbbra is szokásban maradt Ugodon, a Pápai Lapok több évben is beszámol az eseményről. A hetvenes évek élénk fürdőélete, egyben valószínűleg maga a fürdő is hamarosan megszűnt. A Pápai Lapok 1881-es rövid tudósítása a kiváltó okra is rávilágít: „A? ugod-vadkerti fürdőben az idén oly kevés vendég van, hogy az uraság jövőre aligha fogja a fürdőt, mint ilyent bérbeadni. Annál nagyobb látogatásnak örvend uszodánk, mely valóban megérdemelné, hogy a távolabbi vidék lakói is felkeressék."90 Az ok tehát az 1875-ben részvénytársasági formában létrejött uszoda támasztotta konkurrencia volt. Sajnos nem rendelkezünk a szövegből amúgy kicsengő színvonalbeli különbségeket egyén “ HONDERŰ 1844. II. félév. 33-34. “’Fürdői hirdetmény. Pápai Lapok. II. évf. 20. sz. 1875. tavaszutó 15. 90 Pápai Lapok. VIII: évf. 33. sz. 1881. július 31. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 59
