Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Fábián József esperes pályafutása
Műhely kiirtsuk a babonaságot. Kézikönyveket kell kiadni az okszerű mezei gazdaságról, a szőlőművelésről, bor-, pálinka és ecetkészítésről. Legjobb, s legcélszerűbb, ha a nálunk fejlettebb országok technikai, technológiai eljárásait adaptáljuk a sajátos magyar viszonyokhoz. így születnek meg sorra munkái, melyekkel Fábián a magyar nyelvű természettudományi, gazdasági és teológiai szakszókincs kialakításához is hozzájárult. A maga költségén adta ki Természeti historia a' gyermekeknek című tankönyvét (Veszprém, 1799), majd a Természeti tudomány a' köznépnek (Veszprém, 1803), A boroknak termesztésekről, készítésekről és eltartásokról való értekezés (Veszprém, 1805) című műfordítását. 1805-ben jelent meg szerkesztésében Veszprémben a Prédikátori Tárház c. egyházi folyóirat, amely fórumot teremtett a protestáns lelkészek elméleti, gyakorlati és egyháztörténeti kéziratok megismertetésére. A nyomdaköltségek miatt az 1808-as évfolyam már Vácott jelent meg. Az új nyomdai kapcsolat kiépítésében a szerkesztő- társnak, Látzai Szabó Józsefnek volt meghatározó szerepe. Nem lényegtelen kérdés, hogy mindeközben milyen viszonyt alakított ki híveivel. Mennyire fogadták el a felvilágosító törekvéseit? E kérdésre csak közvetett módon tudunk válaszolni. Fábián kellő taktikai és pedagógiai érzékkel bírt, s ezért komolyabb, látványos konfliktusra nem került sor lelkész és hívei között. Kitűnő képzettsége, emberismerete és -szeretete, jó kommunikációs készsége átsegítette a nehézségeken. Tótvázsonyba már házas, családos emberként érkezett meg. Az új közeg nem volt ismeretlen számára, hiszen sógora, a nyelvészként-irodalmárként ismert Somogyi Gedeon (1783-1821) révén a tótvázsonyi művelt köznemes családok mindegyikét ismerte. Ők — a Kazay-, Somogyi-, Oroszy-família — voltak a helyi református egyház fő patrónusai. A családok a művelt, felvilágosult köznemesi réteghez tartoztak; a férfiak közül többen vármegyei és egyházkormányzati tisztséget is betöltötték, s nemcsak olvasták, hanem gyarapították is a magyar irodalmat. A Fábiánnal közel egyidős id. Kazay Gábor (1763-1840)25 és Oroszy Pál (1763— 1833) Veszprém vármegye táblabírája,26 Kazay Benjámin (kb.l 764-1826) és a nyelvészként ismert Somogyi Gedeon (1783-1821) Veszprém vármegye járási esküdtje volt. Fábián Józsefet lefoglalta lelkészi, esperesi és tudományos munkája, nincs nyoma annak, hogy a polgári közigazgatásban tisztségekre pályázott volna.27 Fábián rokonibaráti kapcsolatokat ápolt ezen túlmenően az Armpruszter, Kenessey, Pázmándy, Roboz, Takó családdal, amelyek szintén a vármegyei elithez tartoztak.28 Acta Papensia I. (2001) 1-2. 11 25 Id. Kazay Gábor Theodicaea című filozófiai értekezését 74 éves korában, 1836-ban állította össze Tótvázsonyban. Kéziratos könyvének tartalmát a következőképpen határozta meg: „Philosuphusi észrevételek a* vallásbéli vakbuzgóságról (Aberglaube), babonáról, és fanátismusról”. Életéről és gondolkozásmódjáról BEZENYI Béláné: Egy deista köznemes a reformkorban. = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei IV. Bp., 1968. 307-317. 26 Oroszyról, s a tótvázsonyi értelmiségi körről bővebben HUDI József: Oroszy Pál táblabíró könyvtára. = Honismeret XXXI (1993), 4. sz. 138-143. 27 VeML IV. 1. a. fond. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei 1805-1825. 28 DREL III. 352. fond. A Tótvázsonyi Református Egyházközség iratai. Vegyes anyakönyv II. 1793-1837 (-1955) Tekintetes Kazay Benjámint 62 évesen, 1826. április 30-án jegyezték be a halotti anyakönyvbe. Gál Lajos prédikátor szerint bizonytalan nyavalyában hunyt el; az „Isten házának különös szeretője, (...)
