Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés A másik fél világos felterjesztése és Pápa mezőváros helvét hitvallás felé elkötelezett nemeseinek és többi lakosának tudósítása Az 5. [pontra]. Hogy a korábban kiadott legkegyelmesebb királyi nyílt parancsok a 30. törvénycikk által érvényüket vesztették-e, vagy sem, mi itt a kérdésbe nem bocsátkozunk bele, de amint már ismételten kifejtettük, a legutóbbi pozsonyi országgyűlésen is törvénnyel megújított és megerősített 1681. évi 25. és 26. törvénycikkre támaszkodunk, melyek a szabad vallásgyakorlatot mindenkinek és bárhol az országban megengedik, és ebből következően a templomok használatában és birtoklásában mindenkit megerősítenek, aki az 1681. évben annak tényleges [birtokában] volt. Ettől a birtoklástól és szabadságtól Ő Szentséges Felsége dicsőséges uralkodása alatt már most megfosztani a pápaiakat, akiknek akkor a templom vagy imaház, a papiak és az iskola ezen birtoklása annyi halmozott címen, ráadásul hűséges szolgálataikért és megérdemelten lett megengedve, igen gyászos dolog lenne. A 6. [pontra]. Hogy a soproni országgyűlés 26. törvénycikke nem közvetlenül vagy elsődlegesen a vallásgyakorlat szabadságáról szólna, hanem a templomok építéséről, erről bárki kézzelfoghatóan meg fog győződni, aki azt alaposan elolvassa. Ugyanazon országgyűlésnek a vallásgyakorlatról alkotott, Mindenkinek és bárhol az országban megengedve [kezdetűi 25. törvénycikke pedig közvetlenül és kifejezetten Pápáról nem tesz semmilyen kimondott említést, sem úgy, mint mezővárosról, sem úgy, mint véghelyről, ahogyan semmilyen más helységről sem. A méltóságos Esterházy József és Ferenc gróf urak és testvérek tudósítása Mindazonáltal egyrészt az épp imént idézett törvénycikk, másrészt a legutóbbi országgyűlés 30. törvénycikke is mindenhol sértetlenül hagyta a földesurak jogát. Ezért Felségünktől alázatosan kérvényezték, hogy a feljebb idézett törvények, azon felül királyi magyarázatok és rendeletek rendelése és helybenhagyása szerint méltóztassunk meghagyni és megparancsolni, hogy az említett helvét hitvallású imaház, papiak és iskolák, mivel a fent említett grófok uradalmi telkén épültek és működtek eddig, legyenek tőlük visszavéve, továbbá a lelki- pásztorok és az iskolamesterek az artikuláris helyekre legyenek visszarendelve. A másik fél világos felterjesztése és Pápa mezőváros helvét hitvallás felé elkötelezett nemeseinek és többi lakosának tudósítása A 7. [pontra]. Hogy miben nem lenne sértetlen a gróf urak mint földesurak joga, az ő egyszerű állításukból nem tudhatjuk meg, mert senki sem jelentette be, hogy bármi kárukat okoztuk volna, ahogy kétségtelenül nem is jelenthették. Hogy pedig a törvénycikk eme kitétele: a földesurak jogának sértetlenül hagyásával mindkét [felet] egyaránt szolgálja-e, és arra is kiterjed-e, hogy joguk vagy lehetőségük legyen a vallásgyakorlat akadályoztatására vagy megváltoztatására is, ez nem derül ki sem az ország törvényeiből, sem azon országgyűlési bizottságok nyilatkozataiból, melyeket részint az 1687., részint pedig az 1715. évben ezen ügyben rendelt felállítani az országgyűlés. És mivel az 1681:25. törvénycikk által mindkét [fél részére] sértetlenül hagyott földesúri jog értelmezése illetve kifejtése máshonnan is nyíltan a vallás ügyében megalkotott 1681. és 1687. évi törvénycikkek foganatosítására irányul, ugyanez a bizottság pedig, mivel még nem alakult meg, ezt a kérdést is meg fogja vizsgálni, ezért, mielőtt még ez ugyanezen királyi és országos 94 ActaPapensiaI. (2001) 1-2.
