MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. július 3.
2/232. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-78. • 1989. július 3. - [Az első három napirendi pontot összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti, személyi feladataira. - - Tervezet. (Politikai platform- és programjavaslat.) 26-46.
térségek felzárkóztatása. Indokoltnak tartjuk, hogy a lakosságra háruló terhek - fővároshoz viszonyított - aránytalanságai megszűnjenek. Határozottan fellépünk annak érdekében, hogy a nagymarosi vizlépcső megépitésével összefüggő területfejlesztési és környezetvédelmi beruházások maradéktalanul megvalósuljanak. A megye különleges idegenforgalmi adottságaira épülve támogatjuk településeink és állampolgáraink részvételét a Bécs-Budapest világkiállítás megrendezésében. Az arányos területpolitikában megkülönböztetett szerepe van Pest megye és a főváros együttműködésének. Az eddigi gyakorlat formális eredményeket hozott. Budapest és a megye több, mint hárommillió lakosságának életkörülményeit, gondjait csak egy közigazgatási határokat leküzdő komplex közelités, szemléletmód és gyakorlat képes hatékonyan kezelni. Ebben megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az ökológiai egyensúlyra, a termelés és a környezetvédelem összhangjának megteremtésére, az ipari központok környezetrombolásának megfékezésére. Mindezt az is indokolja, hogy Pest megye lakosságának 45 %-a igen szennyezett levegőjű településen él, 56 %-uk valamilyen mértékben veszélyes zajártalomnak van kitéve, egyharmaduk nem megfelelő vizet fogyaszt. Az agglomerálódás kedvezőtlen kísérőjelenségeinek csökkentése, a vízbázisok védelme, a mezőgazdasági területek megóvása, a kommunális és ipari hulladékok megnyugtató elhelyezése, a közlekedés, az iskoláztatás, a foglalkoztatáspolitika csak Budapesttel együttesen oldható meg. Ezekben a kérdésekben a megyei pártbizottság kezdeményező kivan lenni és a kölcsönös érdekek alapján korrekt együttműködésre törekszik a fővárossal. A városok és községek kiegyensúlyozottabb fejlődését, a területi aránytalanságok csökkentését a gazdaságilag és jogilag is megalapozott erős önkormányzatokban