MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. január 13.
2/196. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-152. • 1984. január 13. - Napirend: - 2. Jelentés az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről. Javaslat az 1984. évi feladatokra. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2-9.
lensulyozni. Ez a szabályozó rendszer azt is célozza, hogy a meglévő tartalékokat mind az ipar, mind a mezőgazdaság részéről felszínre hozza. 1983-ban különösen az ipar nagyon sok ujat hozott, úgy tapasztaltuk a beszámoló olvasása kapcsán és a szó#beli kiegészítésből is kitűnik, hogy szép eredmények születtek. Ezek az eredmények ugyan jiifferenciáltak, de összességükben is kedvező eredményt mutatnak. A mezőgazdaság 1983-ban nem jó évet zárt,-mint ismeretes-az aszály okozta kár miatt^ de ha úgy^vizsgáljuk, hogy növénytermelés, állattenyésztés, kiegészítő tevékenység, mely különösen Pest megye adottságait veszi figyelembe, akkor kielégítőnek minősíthetjük eredményeinket. Azzal együtt, hogy 1983-ban megyénkben is lesznek mérleg, illetve alaphiányos gazdaságok. Ha az alaptevékenységet nézzük nem hoz eredményt a megyében, veszteséges lesz az állattenyésztés 2-3 #-kal. Az aszálysulytotta szövetkezetek minden segitséget megkaptak a megyei pártbizottságtól, és a mgyei Tanácstól, mégis vannak gondjaink. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a gondoknak elemzésére a zárszámadás alkalmával ki fognak térni a mezőgazdasági egységek. Szükségesnek is tartom e problémák elemzését és felső szerveinket erről tájékoztatni. Az aszály 1983ban elsősorban a növénytermelést sulytotta, de ez kihat az 1984. évi állattenyésztésre is. A várható eredmény 3,5 %-os veszteséget mutat 1983-ban. Elgondolkoztató tehát, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés vonatkozásában a szabályozó rendszer nem hat ösztönzóen^a megye gazdaságaiban. Az ipari termelési anyagok, melyek a mezőgazdaságnál, mint nagy fogyasztónál jelennek meg, nagyon megdrágultak 1983-ban. Lehet, hogy az^iparvállalatoknak ez jó eredményt hozott, de a mezőgazdaságra rossz hatással vannak, egyes egységek nem is tudják elviselni ezeket a költségeket. Az alaptevékenységen kivüli tevékenység, ez a termelőszövetkezetek élelmiszer termelése, kenyér, tej, stb. Ezek várható eredménye 2,3 % között alakul. Ismert, 1984-ben mit kap a mezőgazdaság, mennyi az elvonás a plusz teher amit el kell viselni. Látjuk, hogy csökken a nyereség és tovább csökken a fejlesztési alap. 1984-ben országosan és Pest megyeben is csökkenni fog a részesedési alap mértéke. Pest megye stabilitását biztositani az alaptevékenységből 1984-ben sem tudjuk. Kell t tehát az ipari tevékenység. Természetes, hogy a mezőgazdaságban több búzát, kukoricát, tejet, húst kívánunk termelni. 1984. január 1-ével bevezetésre kerül a tej minőségi átvétele. Ugy érzem erre a mezőgazdasági üzemek nincsenek felkészülve. A fejlesztés jelentős beruházási költségeket igényel, emiatt gondjaink lesznek. Termelőszövetkezetünk vállalkozott féltartós tej gyártására, a Budapesti Tejipari Vállalattal felvettük a kapcsolatot egy üzem létrehozására.Ehhez nyugati gép beszerzése szükséges. Ismerve a tervfeladatokat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy az eredményeket stabilizálni tudjuk és célkitűzéseink valóra váljanak. Az irásos anyagot, szóbeli kiegészítést elfogadásra ajánlom. Bernáth Tibor elvtárs: kiemelte a tájékoztató és a beszámoló alapján úgy érzi, hogy a helyzet ez évben sem lesz könnyű. Az ipari szövetkezetek 1983-ban nagyon nehéz évet zártak. A hagyományos szövetkezetek közül 8-10 nem tudott a nehezebb követelményeknek megfelelni. Az ipari szövetkezetek teljesítménye a kisszövetkezetekével együtt elérte a tervezettet. A nehézségek hatására egyes helyeken megmutatkozott a gyenge vezetési színvonal. A problémákat a területi pártszervekkel együtt sikerült megoldani. A megyében jelenleg 40 kisszövetkezet van, ami az országos átlaghoz képest nem rossz arány. Beszélt arról, hogy ezeknek a szövetkezeteknek a termelése 26 #-kal nőtt, s a megyei termelési növekedésből nem kis részt vállalatak. Szólt a létszámgondokról is. E gondok megoldása érdekében feltétlenül javitani kell a munka intenzitását, a munkaerő jobb kihasználását. Versenyképességünk fokozását a minden piacon értékesíthető, eladható termékek gyártásával kívánjuk elérni. Az 1984. évi terveinket - a járulékos költségek növekedése és a költségterhek emelkedése ellenére is - teljesíteni tudjuk. Pontos feladatunknak tartjuk az emberek szemleletének javítását. S példaként emiitette a kisszövetkezetek pozitív iranyu változását az anyagi érdekeltség hatására.
