MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. január 13.
2/196. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-152. • 1984. január 13. - Napirend: - 2. Jelentés az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről. Javaslat az 1984. évi feladatokra. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2-9.
Szabó Ferencné elvtársnő: a termelőszövetkezetünkben folyó gazdasági munkáról szólva el szeretném mondani, hogy a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítottunk a nyereség növelésére, a termelés hatékonyságának fokozására. Megváltoztak gazdasági munkánk hatékonysági és minőségi követelményei, s ez természetesen a pártmunka stilusára is hatással van. Keressük a korszerű formákat, melyét a KB 1983. április 12-13 ülésén fogalmazódott meg és amely hangsúlyozza a pártmunka tartalmának megujitását, megköveteli a párt politikájának önálló, kezdeményező megvalósítását. E célok végrehajtása érdekében^élünk a partmunka sajátos eszközeivel, rendszeres a pártszervezetek beszámoltatása, javaslatokat tesznek, véleményt nyilvánítanak dolgozóink. Fontosnak tartjuk a gazdasági feladatok egységes értelmezését és mozgósítást a tennivalók végrehajtására. 1983. évi gazdasági eredményeink összegzése a napokban válik véglegessé. Várhatóan a tervezett árbevételünket /350 millió/ 386 millióra tervezett nyereségünket /45 mill./ 51 millióra teljesítjük. Az elmúlt év időjárása a mi gazdaságunkat sem kímélte. Ennek ellenére 4 ? 2 to/ha búzát, 2,14 to/ha rozsot, 3,7 to/ha kukoricát takarítottunk be. Célul tűztük ki a növényterület, illetve a gyümölcs telepités növelését. Erdőtelepítés 37 ha volt, jelenleg 1497 ha erdő terület van, és a szántóföldi müvelésre alkalmatlan területen folyamatosan erdőt telepitünk. A hús és tejtermelés fokozására törekedtünk. Az elmúlt évben 250 tonna húst, átlagosan 6,22 liter tejet és 3557 db nyulat termeltünk. A háztáji gazdaságok fejlesztésére is sok gondot fordítottunk, minden évben nagy mennyiségű szálas és tömegtakarmánnyal, tápanyaggal látjuk el a kisgazdaságokat. A kukorica nedves tárolásával, a kenőolaj újra felhasználásával energiát takarítottunk meg. Az ipari ágazatok jelentős tőkés deviza kiadásától mentesitik a népgazdaságot, sok olyan terméket állitanak elő, amit nagyüzemben túl költséges előállitani. Kedvezőek a tapasztalatok az uj tipusú festékekről és ragasztókról. Az elmúlt időszak folyamán a párt és gazdasági vezetés sok súlyt fektetett az emberekről való gondoskodásra, a megfelelő munkakörülményekrej uj gépek, berendezések vásárlására^ ezzel is növelve a munka hatékonyságát. 1984. évi feladatainkat előző évi eredményeink alapján, a szabályozó rendszer változásából kiindulva határoztuk meg. A jobb eredmények elérése érdekében szövetkezetünk tagsága mindent megtesz. Feladatunk elsősorban a termelés fokozása, az ésszerű anyag és energia takarékosság. A növénytermesztés növelése és az állattenyésztési ágazat kielégítése tömegtakarmányból szintén kiemelt feladatunk. A gyepterületek hasznosítása elsősorban legeltetéssel, illetve a széna betakarításával történik. Az állategészségügyi helyzet javítása a termékkibocsátást növeli. Saját keverőtelep létesítését tervezzük. A kistermelők integrálását szorgalmazzuk, növeljük az árualapot. Az alaptevékenységen kivüli tevékenységnek szövetkezetünk fontos szerepet tulajdonit ? mert piaci igényeket elégítenek ki, meghatározza a szövetkezet eredményeit. E területen is alkalmazkodunk a változó piaci igényekhez, a termékszerkezet módosításával a termékek minőségi javításával. A termelőszövetkezet előtt álló feladatok megkívánják, hogy a párt ellenőrzése jobban segítse a politika megvalósítását, helyzetünk felmérését, kidolgozását. Munkánk során a pártonkivüliekkel is ismertetjük feladatainkat, hogy értsék miről van szó és javaslataikkal, észrevételeikkel segítsék céljaink megvalósítását. Ha az eddigi értékelésnél nem vagyunk elégedettek ez igény melyet népgazdaságunk támaszt ezzel az ágazattal szemben, ha a termőföldet az ágazat legfontosabb értékét hasznositja. Az irásos jelentést, szóbeli kiegészítést elfogadásra ajánlom. Magyári András elvtárs: rámutatott arra, hogy a célok és módszerek időröl-időre változnak. Ma első helyen a szervezettség áll. Nagy verseny van a gazdaságok, sőt országok között is. Azok^kerülnek felülre, akik tudják, hogy a versenyképességet javitó és rontó tényezőket is figyelembe kell venni. A versenyképességet javitó tényezők közül 3-at emelt ki. A termelés fejlődése a kutatással kezdődik.
