MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1979. május 4.

2/163. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-64. • 1979. május 4. - Napirend: - 1. A megye építőiparának helyzete és a továbbfejlesztés feladatai. - - Szóbeli kiegészítés. 33-48.

A napirenddel azt tűztük ki célul, hogy a Központi Bizottság 1978. okt. 12-i határozatából Pest megyében adódó feladatokat dolgozzuk ki. Már az előkészületek során is igen nagjrfokú az érdeklődés a pártszervezetekben a Pártbizottság ülése iránt. Érthető ez, hiszen mindenki tudja és értékeli, hogy a sDcializmus építése során lényegében minden új létesítmény /gyár, lakás, iskola, egészségügyi intézmény/ létrejötte részben az építők kezemunkájának az eredménye. Ugyanakkor nem kevesen vannak, akik az alacsony szervezettséget és fegyelmet, a minőségi hiányosságokat és a határidőcsúszást tartják az építőipar fő jellemzőinek. A Végrehajtó Bizottság a jelentésében az elmúlt másfél évti33dre visszatekintve mindenekelőtt a dinamikus fejlődést emelte ki. Mert igaz, hogy most is kevés még a kapacitás. De ami van, a több mint 5 mrd ?t évi kapacitás túlnyomó része az elmúlt évtizedben jött létre. A PÁÉV 1968. óta megyei vállalat, a KKMV-t később alapították. Az úl gazdaságirányítás időszakában alakultak és fejlődtek a tanácsi és a szövetkezeti építő szervezetek, a közös vállalatok. Közülük had említsem meg külön is a tanácsi vállalatok javuló tevékenységének a jelentőségét. Mostanáig 5 megyei tanácsi vállalat, 5 városgazdálkodási vállalat és 21 költségvetési üzem jött létre. Nagyon hasznos az évi 1,5 mrd Et körüli kapacitás, amit ezek a szervezetek képviselnek. Különösen fontos azért,mert sokat vállalnak az ú.n. kötöttáras építésekből, a felújításokból és tatarozásból. Márpedig köztudott, hogy ezek a munkák a társadalom számára igen fontosak, bár a jövedelmezőség itt alacsonyabb. Erőteljes fejlődés ás korszerűsödés ment végbe az építőanyagiparban is. Az eltelt időszakra jellemző volt, hogy a mezőgazdasági dolgozók igen nagy számban kerültek át az iparban - és jórészük először az építőiparba. így lett az építőipar a körülmények hatására a munkássá válás nagy műhelyévé. Nyilvánvaló, hogy az ott működő pártszervezetek és tömegszervezetek nevelő-szervező munkáját nem lehet