MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. október 20.

2/158. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-31. • 1978. október 20. - Napirend: - 2. Az értelmiség helyzete, közéleti, kulturális aktivitása Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-13.

sokkal szemben túlzott az elvárás. Egyik oldalról az elismerés,^ másrészről a túlzott elvárésok nehézséget okoznak, befolyásolják pedagógiai munkájuk eredményességét. Szeptemberben jelent meg a pedagógusok munkaköri kötelességeiről szóló rendelet, amely a helyes munkaidő beosztást is hangsúlyozza. Mindezzel a Szakszervezetek Pest megei Bizottsága, illetve a Pedagógusok Szakszervezetéi Pest megyei Bizottsága folyamatosan, rendszeresen foglalkozik. Kezdeményezésekkel alakítják a munkakörülményeket, segítik szakmai- Politikai képzésüket. Pontosnak tekintik, hogy a közéleti munka hatásfokának növelése céljából az értelmiségi dolgozók friss, rendszeres informálásban részesedjenek és lényeges lenne vitalehetőségek megteremtése is. A megyében lo pedagógus klub működik. Jó lenne, ha ezek kiterjednének más értelmiségi rétegekre is, hogy a különböző értelmiségi rétegekkel egymást jobban megismerjék, megbecsüljék, nézetek tisztázódjanak, magatartások, életvitelek erősödjenek. Az előterjesztésben leírtakkal egyetértünk. Dr. Gulyás Ilona elvtásnő

. a Pest megyei Tanács Apparátusa Pártbizottságának titkára: A megyei értelmiség helyzetét elemző jelentésre: foglalkozik a jelentés az értelmiség közéletiségének kérdéseivel. Igény: a körükben végzett differenciált politikai munka. Az alkotó közéleti munkában az értelmiség szerepe ;jogos igény. Ugyanakkor az értelmiség egy része tartózkodik az aktív közéleti munkától. Ennek oka az is, hogy az egyes rétegek igénybevétele a helyi településeken túlzott, nem^a létszámuk aranyában vállalnak, látnak el közéleti munkát. Néhány helyen sokat kapnak a feladatokból a pedagógusok. A pedagógus a különböző testületekben, bizottságokban és mas feladatok végzésében megtalálható. Természetes az, hogy itt foglalnak helyet, igényeljük is a munkáját, de a túlzott igénybevételük magával hozza azt, hogy^nem tudnak megfelelő aktivitással helytállni és egy-^ -egy bizottságba a munka színvonala is kívánni valót hagy maga után. Az értelmiség más rétegénél alacsonyabb a mérce. Nem kapcsolódnak be a közéletbe, mert sokan úgy gondolják,"ha a hivatását jól ellátja, már jó közéleti ember." Az értelmiségi dolgozóknál fontos követelmény: a közösségi munkában való részvétel. Az egészségügyi dolgozók köréből több körzeti orvost találunk meg mint szakmai orvost, vagy a jogászok közül a bírákat mint az ügyvédeket. Ez viszszahúzó erő és az állami feladatok végrehajtásában ezekre jobban oda kell figyelni. Az értelmiség szerepe növekedett. A politikai, szakmai értelmiségiek a munkájuk mellett sokat tehetnek a helyi közélet formálásában, az emberek helyes befolyásolásában. Az értelmiségiek körében az arányokat a közéleti részvételben felül kell vizsgálni. Pontos a párt- és tömegszervezeti vezetőknek politikai érdeklődést felkeltő - a helyi tapasztalatokra alapuló - információs tevékenysége. Az agrárértelmiség kezdeményezte a helyi tanásoknál az elmúlt évben a "téli esték" sorozat megindítását, ahol tájékoztatást adott a mezőgazdasági munkások, a háztáji és kisegítő gazdaságban dolgozók részére munkájukról, annak megszerettetésére. A pest megyei tanácsi tervező vállalat műszaki dolgozói kérték, hogy patronálói lehessenek a helyi lakosságnak a megyei települések feladataiban, annak segítésére.