MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. október 20.

2/158. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-31. • 1978. október 20. - Napirend: - 2. Az értelmiség helyzete, közéleti, kulturális aktivitása Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-13.

Az aktív részvételre megvan a lehetőség,csak az igényt kell tudatosabbá tenni. A fiatal értelmiségi dolgozók munkára nevelése, letelepedése: az ifjúsági parlamenteken szó esik ezekről a kérdésekről, az ott elhangzottak megfogalmazták azt is, hogy egyes hivatalokban a fjetul diplomásoknak nem kedvező a helyzete. A főiskolákon szerzett tapasztalat nem elég a munkábaálláshoz. Mások a körülmények mint amire felkészítették őket az iskolán, türelmetlenek. Ez elriasztja a szakmailag jól felkészült fiatalokat a kezdeményezésektől. A fiatal értelmiségiek magatartását vizsgálva helyes, ha megnézzük; mi mindent megtettünk-e a beilleszkedésükért. Ha nem alkalmas a javaslata, az érveket meg kell beszélnünk velük, hogy a munkájukra támaszkodhassunk. A pályakezdők segítése a munkábaléoés után is fontos. Nagy jelentősége van annak, hogy a munka elvállalása előtt isxcurje meg a ráváró feladatokat, ne érje csalódás. Többségük jó szakmai tudású, de élettapasztalatuk kevés. Élénken reagálnak a jelenségekre. A párt- és tömegszervezeteken kívül az állami vezetőknek és a munkájukat segítőknek,mind teljesebb apparátusnak kell még többet tenni. A jelentés megállapításai előremutatóak, jó képet adnak az ^értelmiség helyzetéről, politikai arculatáról és segítséget a pártbizottságoknak a munkájukhoz, így a megyei tanács apparátusának munkájához is. Dr. Kovács Mária elvtársnő, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára: A megyebizottsághoz tartozó csaknak lo ezer egészségügyi dolgozó közel l/3-a diplomás. Altalános megállapítás, hogy minden területen emelkedett az értelmiségi dolgozók száma. A mai szellemi foglalkozásúak többsége a továbbtanuló munkásságból, parasztságból tevődik. Országos nyilvántartás adatai szerint a 4o-5o éves korosztály 56 %-a munkás-parasztcsaládból került ki. Ezekre a jövőben jobban kell támaszkodni. Hogyan foglalkozzunk még-jobban az értelmiségi és alkalmazotti dolgozókkal? Elegendő-e, amit eddig tettünk, miben, hogyan kell javítanunk tevékenységünkön? A megyebizottság tevékenysége során keresi az értelmiségnek, a szellemi foglalkozásúaknál^ társadalmi helyzetét befolyásoló problémák jobb megoldási lehetőségeit. A problémák többnyire eltérő formában, esetenként más-más súllyal jelentkeznek. Ezekhez a sajátosságokhoz kell igazodni feladataiban, figyelemmel a fiatalokra, nőkre. Utalok az egészségügyi fiatalok körében elenyésző KISZ-tagság számára, ami különösen a járá sok területén nehasüti meg munkájukat. Differenoáálva, anyagi ösztönzésre lenne szükség a szakmai tudás növelésére, felelősségvállalására. Az etikai helyzet javítására van szükség. Mindannyiunkon múlik, mit tűrünk, mit tagadunk, s mit tiltunk. Az erkölcsi elismerés formáinak talál nagyobb a súlya mint a pénzben kifejezett juttatásoknak. A munkahelyi demokrácia jelentősége nagy, ugyanolyan jogokat, lehetőségeket biztosít, mint a munkásoknál. Ha a döntéseket nem velük együtt hozzák, az intézkedések célját nem magyarázzák, akkor csökken a megvalósításban való aktivitásuk. Az egészségügyi dolgozókkal, mint sajátos réteggel, külön is foglalkozni kell. Magasabb az igény munkájuR iránt. Többet várunk az on-