MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. április 28.

2/155. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-23. • 1978. április 28. - Napirend: - 2. Az MSZMP Ráckevei Járási VB jelentése a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyzetéről. - - Szóbeli beszámoló. 5-9.

gazdaságosság, a mennyiség és a minőség összefüggéseire. Például a tejtermelés fajlagos költségei ott alacsonyak, ahol korszerű körülmények között nagy tömeget termelnek. De bármit vizsgálunk, a termelés intenzitása, a területegységről hozott nagyobb mennyiség teszi gazdaságosabb', elsősorban a termelést. A szóródások csökkentése, a még gyengébben gazdálkodó üzemek felzárkózása érdekében az eddigieknél is összehangoltabban kell megoldani a további fejlesztéseket. A fejlődés, az előrehaladás feltételei a járásban olyan természetűek, amelyek elsősorban a rendszerszerű termeléssel, a kémiai anyagok, a technika átgondoltabb alkalmazásával, a meliorációval, az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fejlesztésével kapcsolatosak. Mindez pedig szoros kooperációt, együttműködést feltételez, hiszen - csak példaképpen - az öntözési rendszerek megépitése nem igazodhatik a még meglévő üzemi határokhoz. Többek között ezért szólunk a feladatok között arról, hogy a gazdaságpolitikailag indokolt és célszerű további egyesülésekből adódó előnyöket is ki kell használni. Az együttműködés irányába ösztönöz a zöldségtermelés további intenziv fejlesztése is. A tárolás, az elő feldolgozás, a konyhai félkész és késztermékek előállitásának feltételeit meg kell teremteni, hiszen ma még a megtermelt áru egy része a tárolás és feldolgozás lehetőségének hiánya miatt veszendőbe megy. Ennek megoldása rendkivül költséges, még a tőkeerős szövetkezeteket is komoly tehertétel elé ' állitja. További nagy lehetőségek adódnak a háztáji és kisegitő gazdaságok termelésének megsegítéséből. Ugy Ítéljük meg, elértük, hogy a háztáji termeltetés fogalmát a néhány évvel ezelőttihez képest új tartalommal értelmezik vezetőink. A háztáji gazdálkodás létét, fejlesztését több ágazatban, igy a zöldségtermelésben, a sertés-tenyésztésben a nagyüzem biztosítja. Fejlődőben van, - főleg nyúltenyésztésben - a kisállattenyésztés. A nagyüzem a termelés egy fázisát helyezi ki a háztáji gazdaságba, éppen azt, ami beruházás- és munkaerőigényes. Véleményünk szerint pl. a sertéshizlalas jó integrálásival két közepes nagyságú nagyüzemi sertéstelep éves termelését lehet biztosítani beruházás és munkaerő ráfordítása nélkül.