MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. április 28.

2/155. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-23. • 1978. április 28. - Napirend: - 2. Az MSZMP Ráckevei Járási VB jelentése a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyzetéről. - - Szóbeli beszámoló. 5-9.

Nagyüzemeink jól értik tehát a feladat azon részét, hogy a nagyüzemi beruházások hatékonyságát a kisárútérmeiés integrálásával növelhetik. Uj beruházásaiknál eleve számolnak a kistermelésnek nyújtandó segitséggel; tenyészanyag-előállitással, takarmány és gazdasági felszerelés biztosításával. A kistermelőktől a felvásárlás terén számottevő problémával nem találkoztunk* A termelőszövetkezetek és AFÉSZ-ek tevékenysége ebben kielégitő. A tov&bbi fejlesztés és integrálás érdekében a gazdaságoknak pontosabban kell felmérni a községekben a családi házak körülményeit. Több százra tehető azon családi házak száma, ahol istálló, ól, vagy állattartásra alkalmas udvar áll kihasználatlanul. Felvilágosítást, sőt agitációt is kell folytatni ezek hasznosítására, amennyiben a családi körülmények ezt lehetővé teszik. Elsősorban a nyúl és a húscsirke nevelés bővíthető ezen a módon. Szembe kell nézni azzal is, hogy az utóbbi 5-6 évben a járásban is több száz hektárral csökkent a termőterület. A gazdasagok már eddig is a melioráció révén ezt jelentősen ellensúlyozták, a ráckevei Aranykalász termelőszövetkezet különösen kiemelkedő munkát végzett. A föld hasznosítását azonban az eddigiekhez képest más irányba is ki kellvterjeszteni, így a családi kiskertek többségét az önellátás érdekében hasznosítják, ami természetesen nem lebecsülendő, és folytatni, ösztönözni kell a jövőben is. De - elsősorban, ahol a nagyüzemi feltétel megvan a gyümölcstermelés integrálását is fejleszteni lehetne a kiskertek ilyen irányú hasznosítás val. Erre egyébként már jó példát találunk Ráckevén. Örömmel adhatunk számot arról, hogy a termelőszövetkezetek szocialista jellege megszilárdult. Bizonyítja ezt a magas eszközérték. Az álló és forgóeszközök oszthatatlan közös tulajdonban vannak. A föld szövetkezeti tulajdonhányada az 1973. évi lo %-ról 1978-ra 58 #-ra emelkedett. A dolgozók átlagéletkora határozottan csökken. A fiatalok, a szövetkezeti tagság, az alkalmazottak nagyobb része boldogulásukat a szövetkezet eredményes gazdálkodásában látják megalapozottnak. Lényegesen fejlődött a parasztság gondolkodása, tudati szintje, a közösség ereje. A gondoskodás a szövetkezeti tagságon túl kiterjed a lakóhely, sőt a járás egészére is.