MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. február 10.
2/154. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1978. február 10. - Mellékletek: - - Időszerű gazdaságpolitikai feladatok Pest megyében. [brosúra]
nyok optimális időben való betakarítását. A szakemberek véleménye szerint a kukorica silózását 30-35%-os szárazanyag tartalmú állapotban célszerű végezni, egy-egy silókazal megtöltését 4-6 nap alatt be kell fejezni. A jelenlegi kapacitással és munkaszervezéssel átlagosan 8-10 napig tart egy silókazal megtöltése, de a szóródás olyan nagy, hogy vannak üzemek, amelyek az optimális időtartamon belül fejezik be, de sajnos nem ritka, ahol egy hónapig is elhúzódik. A tömegtakarmány tárolásában is lassú az előrehaladás. A 60-as években a tömegtakarmányok tápláló értékének mintegy 30%-a ment veszendőbe, sajnos, jelenleg sem sokkal jobb a helyzet. A szakosított tehenészeti telepek jelentős része állandó silótároló-tér nélkül épült. Az utóbbi 2-3 évben már a gazdaságok egy része törekszik fix tárolóterek építésére. Tehát a tömegtakarmány termelésében, tárolásában és felhasználásában fordulatot kell elérni (kapcsolódik ehhez az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének megyei programja, amelyet a Végrehajtó Bizottság néhány hete hagyott jóvá). A gazdaságok vezetői, a tanácsi szakigazgatási szervek, a termelőszövetkezetek területi szövetségei, az állami gazdaságok főosztálya már az 1978-as év előkészítésénél vegyék figyelembe ezt a feladatot. A pártszervezetek a politikai munka eszközeivel segítsék és ellenőrizzék a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztését. A fejlesztési koncepción végigvonul az a felismerés, hogy az állattenyésztésünket korszerűsíteni szükséges. Mindjárt hozzáteszem, hogy korszerűségen mi ebben az esetben a termelés magas színvonalát, a viszonylag takarékos, gazdaságosságra törekvő fejlesztési és üzemelési módokat, az élőmunka termelékeny hasznosítását, valamint a megfelelő higiéniát és jó munkakörülményeket értjük. Az állattenyésztésben végzett munkát az ipari munka színvonalára kell emelnünk, ahogyan a legjobbak már gyakorlatban is példázzák. A korszerűség felsorolt összetevői közötti szoros kölcsönhatás áll fenn. PL: A termelés gazdaságossága, jövedelmezősége adott árviszonyok mellett mindenekelőtt a termelés színvonalától függ. Többször szóba került már megyei pártbizottsági ülésen tejtermeléssel is, de más termékekkel kapcsolatban is, hogy bizonyos színvonal elérése esetén válhat csak a termelés gazdaságossá. A munka termelékenysége mindenekelőtt a szakosított szarvasmarha és sertéstelepek belépésének a hatására jelentősen megnőtt. A tehenészetekben 1964-ben egy fizikai dolgozóra 17 ezer liter tej jutott, ma ez a teljesítmény a termelőszövetkeztekben 33 600 liter, az állami gazdaságokban közel 42 ezer liter. A baromfi-tenyésztésben ettől sokkal nagyobb a fejlődés. Az épületekben lekötötött magas eszközértékhez viszonyítva azonban a gazdaságok többségében még mindig alacsony színvonalú a termelés és a technológia. Az egy dolgozóra jutó tejtermelés jelzi a differenciáltságot:
