MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. február 10.

2/154. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1978. február 10. - Mellékletek: - - Időszerű gazdaságpolitikai feladatok Pest megyében. [brosúra]

a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben 73 ezer liter, az alagi Állami Tangazdaság­ban 61 ezer liter, viszont a kocséri Űj Élet Tsz-ben, a nagykőrösi Mészá­ros János Tsz-ben és a tápiógyörgye Zöldmező Tsz-ben alig haladja meg a 20 ezer litert. Itt tehát igen nagy tartalékok vannak, a különbség nem első­sorban a technikai felszereltségből adódik. Különösen sok a tennivaló a munkaszervezésben. Vizsgálatok bizonyítják, hogy több helyen egyes dol­gozók munkafeladata nem tölti ki a munkaidőt. Az állattenyésztés koncentrációja várhatóan a következő időben is tovább folytatódik. Akarjuk és segítjük is a koncentrációt és a szakoso­dást, mert így hasznosíthatók a tudomány új eredményei, korszerűen szervezhetővé válik a munka. Természetesen a koncentráció mértékénél figyelembe kell venni a termelés színvonalát, a tudomány eredményeinek alkalmazási feltételeit, az üzemek konkrét természeti és közgazdasági viszonyait. Nem utolsó sorban számolni kell a vezetés színvonalával, mert a számított és elvárható gazdasági eredmények csak a jól vezetett üzemek­ben valósulnak meg. A meglévő, régi, kisebb kapacitású istállóépületek felszámolása csu­pán az állomány-koncentrálásért felesleges terheket ró mind az üzemekre, mind a népgazdaságra. Ezek zöme megfelelő karbantartással, esetleg re­konstrukcióval még hosszú ideig alkalmas tejtermelésre is, de üszőneve­velésre és marhahízlalásra mindenképpen. A váci járásban hosszú ideje működő egyszerű gazdasági együttműködés és más példák is bebizonyí­tották, hogy megfelelő szakosodással és némi átalakítással, korszerűsítéssel a régi férőhelyek is felhasználhatók színvonalas állattenyésztésre. Az állattenyésztési programok végrehajtását alapvetően az határozza meg, miként sikerül a munka személyi feltételeit megteremteni. A leg­jobban kimunkált terv sem hozza a kívánt eredményt, ha nem számol a munkát végző ember törekvéseivel, hivatástudatával, felelősségérzetével, érdekeltségével, munkakörülményeivel. A pártszervek, állami, gazdasági vezetők feladata elősegíteni az emberi feltételek javítását. A megyében a mezőgazdasági dolgozók 25-30%-a végez az állattenyész­tésben munkát. Jövedelmük némileg meghaladja a mezőgazdasági dol­gozók átlagos keresetét, havonta 3000-3500 Ft között alakul. Ennek ellené­re sok gond van az állattenyésztés munkaerő-biztosításánál mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. A szakképzettséggel rendelkezők aránya alig haladja meg a 20%-ot, és csak 10%-a 35 éven aluli. Különösen nehezen biztosítható a munkaerő a hagyományos techno­lógiájú tehenészetekben és sertéstelepeken. Hiába biztosítanak 5-6000 Ft jövedelmet, mert ez már nem pénzkérdés. A fő gondot a rossz munkakö­rülmények, a nehéz fizikai munka és kedvezőtlen időbeosztás okozza. Ezeken a telepeken még mindig uralkodó a hajnalban kezdett, délelőtt abbahagyott, délután újrakezdett és a késő estébe nyúló úgynevezett „osztott" műszak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom