MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. március 19.

2/97. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-90. • 1970. március 19. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958. évi KB-határozat végrehajtásának Pest megyei tapasztalatairól. - - A munkásosztály helyzete Pest megyében. 44-78. [brosúra]

Társadalmi szempontból alapvető jelentősége van a munkások politi­kai műveltségének. Ez az osztály a társadalom alapja, nemcsak gazdasági, de politikai ér­telemben is. Rá épül egész társadalmi berendezkedésünk, véleménye, magatartása a politika meghatározó eleme. A munkásosztály politikai érettségét, magasfokú tudatosságát nem egy esetben bizonyította, — akár nagy társadalmi válságok idején (1956-os magyar, 1968-as csehszlovák események) akár a nagy belső átalakulások (mechanizmusváltozás) politikai tartalmi kérdéseinek megítélésénél. Ezt a politikai tudatosságot segítjük és egyben használjuk fel a párt polit'kájá­nak alakításához; — rendszeresen tartott pártnapok tájékoztató előadásainak és vitái­nak segítségével, — a társadalmi kérdések elemzésénél folytatott csoportos beszélgeté­sek, véleménykérés (szociológiai kutatás) kiterjesztésével, — a taggyűlések, tömegszervezeti ülések, termelési tanácskozások széles plattformján folyó eszmecserék alkalmával. A munkások többsége rendszeresen olvassa a napi sajtót, kíváncsiak mind a kül-, mind a belpolitikai eseményekre és szeretnek a világ dolgai­ról pontosan és időben tájékozódni. A vélemények szerint elégedettek mind az országos, mind a megyei sajtóval. A párt befolyása a munkások között A párt politikája a munkásosztály alapvető erdekeit fejezi ki, de emel­lett a párt szervezeti ereje is döntően a munkásokra épül. A munkásosztály soraiból kerülnek ki legnagyobb számban azok a párttagok, akik politikai tudatosságban, a mozgalmi munka iskolázottsá­gában, a szocializmus ügye iránti harci tapasztalatokban leggazdagabbak, akik a történelmi események próbáin legszilárdabban támaszai voltak és maradnak e pártnak. A régi mozgalmi magot képező munkás törzsgárda mellett a fiatalokból és más társadalmi rétegekből toborzódott, új munká­sok is jelentős számban válnak a párt tagjaivá. De a párt eszmei befolyása, — ami kétségkívül jóval nagyobb mint szervezeti kiterjedtsége, — nem tükröződik vissza kellően a szervezettség arányait a párttagságnak a munkások sorain belüli arányait illetően. Az ipari üzemekben a párt szervezettsége 10,8''/o, a fizikai munkások között pedig csak 7,3% (1969). Ez a szám évek ota alig változott. Ez az oka, hogy a munkások aránya az ipari párttagokon belül csak 52,5%, ami a munkások aránylag elmara­31

Next

/
Oldalképek
Tartalom