MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 30.

2/25. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1962. január 30. - Napirend: - 1. Az MSZMP Pest Megyei VB jelentése a megyében folyó eszmei-politikai munka helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

Ennek ellenére megvagyok, győződve, hogy az anyagot lehet és kell bírálni, hogy az elvtársaknak nagyon sok kérdésben lehet ellentétes tapasztalata, sőt én magam is tudom, hogy - finoman fejezem ki magam - a jelentés kicsit problémamentes. Mi hosszú éveken keresztül - egyikünk, másikunk évtizedeken keresztül hozzászoktunk ahhoz, hogy elkészítünk anyagokat, számokat, a gondolatokat szépen összerakjuk, kerek és gördülékeny mondatokat irunk le. Minden munkánk lényegében ugy kezdődik és ugy fejeződik be, hogy értünk el eredményeket, de vannak hibák is. Néhány gondolatot vetnék fel az anyaggal kapcsolatban: első részén az anyagnak felsorakoztatjuk, hogy mennyien tanulnak és mennyien tanítanak. Sz ténylegesen igaz, azt hiszem a számokkal nincs probléma, de nekem az a gyanúm, hogy a számok mögött a tartalommal már baj van. Van probléma egyrészt a tanulás és a tanítás tartalmát illetően - minőségileg figyelembeváve. íTem készülnek fel az emberek, vagy felkészülnek, de nem értik az anyagot, - felolvassák a dolgokat, vagyis eleget tesznek kötelességüknek. Elmennek, ott voltak, hozzászóltak, az anyagot azonban nem értették meg, nem sajátították el. Én próbára tettem embereket - van is tanán itt közülük, aki mosolyog magában - azt mondta egyik, hogy politikai gazdaságtan tanár volt. Megkérdeztem tőle 1-2 ismert mutatót, nem tudott rá választ adni, egyszerűen azért, mert elmondja sablonosán, szinte szórói-szóra megtanulja, de nem érti, nem gondolja végig mi van mögötte és nem is tudta megmagyarázni. Ilyesmivel nagyon sokszor találkozunk, eltudja az illető szinte betű szerint mondani, de nem érti és ha az ember rá kérdez, zavarba jön.. Ezt azért mondom, mert nem ilyen sima ez a dolog és nem olyan jól állunk, mint ahogy a számok mutatják. Másik dolog - ami nálunk már sokkal jobban megy: a gyakorlati munka, pl. a tsz. szervezés. A kiküldött elvtársak eredményesen, nagyon eredményesen dolgoztak. Itt-ott megsértették a párt politikáját, de csak itt-ott, - lényegében értették, hogy a párt mit akar és mart értik, hogy mit akar, ezért végre is tudták hajtani. Nagyon szép eredményeket értünk el és érünk el a tsz-ek megszilárdításában, értik az emberek hogy mit akarunk, meg van hozzá a lelkesedés és készség és nagyon rövid időn belül megfogjuk szilárdítani a szövetkezeteket, s óriási lépést teszünk előre a szocializmus anyagi bázisának megteremtése terén. Ez nagyon fontos tényező, mert lényegében az alapot rakjuk le. Ugyanakkor, amikor ilyen szép eredményekről számolhatunk be, látnunk kell, hogy az emberekben vag egy sor kétely a XX. és XXII. Kongresszus után a munkás és kommunista pártok közötti vitát illetően és azt is meg kell mondani, hogy mi magunk leszoktunk a vitáról. A XXII. Kongresszus uj korszakot nyitott a munkásmozgalom történetében. A személyi kultusszal és szektarianizmussal kapcsolatban felvetett nagyon éles birálatok azt jelentik, hogy le kell küzdeni azt az állaootot, hogy egyes emberek mindent tudnak, mindent jól tudnak. Ez a probléma nem oldódott meg a XXII. Kongresszussal, csak elindult.'Most a munkásmozgalmon belül folyik vita, amelynek van negativ és lesz nagyon pozitiv része. A világon uj világrendszert kialakítani érdemi, tartalmas vita nélkül nem lehet. Azt már nagyjából elértük, hogy a vezetők bírálnak, de a vezetők munkájának bírálatát még nem értük el. Azt szeretnénk elérni, hogy nem felelőtlenül és cinizmussal, de kommunista módon, elvtársiasan bírálnák a különböző vezetők munkáját.