MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 30.

2/25. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1962. január 30. - Napirend: - 1. Az MSZMP Pest Megyei VB jelentése a megyében folyó eszmei-politikai munka helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

Az anyag rendlcivül színvonalas és sokrétű és véleményem szerint fel is veti azokat a problémákat, amelyek a megye területén megvannak. Pozitívuma a jelentésnek, ill. az előterjesztésnek, hogy nem lezártanveti fel a kérdéseket, hanem a vitára komoly mértekben helyet hagy, vitatkozva veti fel a kérdéseket, bizonyos mértékig a PB, tagjaitól, meghívottaktól várja, hogy az egyes felvetett kérdések vitája következtében tudjon a PB. ülés határozottan állástfoglalni. A jelentéssel kapcsolatban: osztályharc és törvényesség kérdéséhez kivánok hozzászólni^, megmondva, hogy mit hiányolok: hiányolom, hogy a törvényességről, az azzal kapcsolatos kézetekről nemigen sok szó esik. Felvetném, hogy osztályharc van-e nálunk. Kicsit furcsa, de azért vetem fel, mert az utóbbi időkben részint szemináriumokon, részint ügyészi szinten felmerülnek kérdések. Hogy van-e osztályharc, arra igennel kell válaszolni, hozzátéve, hogy az osztályharc tartalma és formája változáson mert keresztül és a probléma ott van - az előterjesztésnél is helyesen lett magyarázva - hogy 2 oldalú téves nézet és gyakorlat van e kérdéssel kapcsolatban. Hz abból adódik, hogy egyesek - miután ieszükitik arra, hogy a kulák belépett a tsz-be, azt mondják: megszűnt az osztályharc. Ezt nem lehet leszükiteni csak az osztályellenség elleni harcra. Az osztályellenség elleni harc formájában és tartalmában lényeges változás következett be és ezentúl nyilvánvaló, hogy az osztályharcot más formán és más eszközökkel kell folytatni és a mi politikánk és a mi osztályharcunk fontos részéis a maradiság, nemtörődömség, tunyaság elleni harc. Hz nem azért van, hogy valaki kitalálta, hanem mert ha csak leszűkítjük az osztályharcot, akkor az előrehaladást nagymértékben gátolja. Azthiszem szükségtelen ezzel a dologgal részletesebben foglalkozni. Az osztályharc és törvényesség kapcsolata: különösen lent a területen, de megyei szinten is itt ott, bizonyos helytelen nézet van - kimondva, vagy kimondatlanul. Egyes emberek jezsuita módon azt a jelszót használták, hogy a cél szentesíti az eszközt és igy is jártak el az Ítélet hozatalnál, stb. Később kisült, hogy sttavolabb tekintve - ellenkező hatást ért el vele. Néhány példát hoznék fel a mult évi gyakorlatból: 1-2 tsz. a megyei főügyészség ás megyei Párt VB. határozata, állásfoglalása ellenére a háztáji gazdaságnál ugy döntött, hogy nem osztotta ki a tagoknak a területet, azt közösen müveitette és átlagtermést adott a tagoknak /pl. a nagykátai járás 3 községében/. Ebből az jött ki, hogy a tsz-nek többezer forintos ráfizetése volt, másrészt a tagok is rosszul jártak, nem volt kukorica, stb. Mikor a tsz. elnöknek néhány esetben felvetettük, előbb kardoskodott elgondolása mellett, majd végül ő maga terjesztette a közgyűlés ele a háztáji kiosztásának szükségességét. Ennél közrejátszott a mi számtalan figyelmeztetésünk, továbbá a tsz. gazdálkodási eredménytelensége, azonkívül a tsz. tagok összejöttek és ugy állították fel a kérdést, hogy vagy kukorica, vagy tsz. elnök. Hasonló ilyen több példát lehetne felsorolni,