MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 30.

2/25. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1962. január 30. - Napirend: - 1. Az MSZMP Pest Megyei VB jelentése a megyében folyó eszmei-politikai munka helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

Rendkívül fontos, hogy a termelőszövetkezeteknél a gazdálkodás helyes menete mellett törvényesen is járjunk el. Az anyagtan szó van a szövetkezeti demokrácia betartásával kapcsolatos kérdésekről. 3zt én összekapcsolom az osztályharc kérdésével, Hincs szó arról, hogy a" szővetkezeti demokrácia betartása nem fontos, - nagyon fontos, de emellett törekedni kell nagyobb súllyal a törvények betartására is. Több tsz-ben tapasztaltuk éppen, mert nem figyelik a törvényeket elmulasszák bejelenteni a születendő -borjukat, malacokat. 1-2 tszéken: az is előfordul, hogy a könyvelés nem megfelelő, a szoc. alapból fizetnek ki dolgokat, a zárszámadásnál viszont kiderül, hogy bizonyos összegek a munkaegységet terhelik, igy a szoc. alap felhasználatlan marad és a munkaegység értékénél 2 ft. csökkenés következik be, stb. Az is a törvényességhez tartozik, amikor az egyes tagoknak jogtalanul juttatnak különböző dolgokat* Előfordult nagykőrösi és más tsz-ben, hogy jogtalanul adnak háztáji földet egy sor embernek, de akiket megilletne, azoknak nem adnak. Ezek mind abból fakadnak, hogy a törvényességet az osztályharc szemléletével nem jól kapcsoljak össze. A törvényeknek a semmibevétele a szövetkezeti tagok erkölcsi morlják, egységét, a szövetkezetbe vetett_ bizalmát ingatja meg. Pedig egyet jól kell tudni

? hogy a mi törvényeinket most már az országgyűlés, vagy az elnöki tanács hozza éppen a szocializmus építésének érdekében ás époen nekünk: a pártnak, tanácsi, szövetkezeti vezetőknek lenne elsősorban feladatunk aaokat következetesen végrehajtani: hogy az olyan megjegyzéseket mint elavult, korai, stb. egy-egy rendelet - visszautasítsuk. Igaa, vannak elavult rendeletek, de akkor arra illetékesek figyelmét fel kell hivnij de vannak 1 héttel ezelőtt kiadott törvények is, melyekre szinten aztmondják, hogy elavult. Hagyóa nehéz ezen a téren dolgozni. Közéleti tisztaság kérdése: Már a múltkor is felvetettem a háztári kérdését, de ismét visszatérek rá, mert ez még mindig nem megoldott dolog. Sok szövetkezeti elnöktől kapunk olyan választ, bogy egyik,vagy másik embernek azért ad ki 1 kh, vagy 8oo n.öl. háztáji földet, mert szerződést vállalt, a másiknak azért, mert gépírónő / aki esetleg 16 éves ás nem biztos, hogy maga műveli/, de azoknak, akik rendesen dolgoznak a tsz-ben, nem adja ki az elnök a háztájit. ITem értik meg, hogy ez nemcsak formabontó kérdés, nem betürágás, hanem a tsz. tagok megélhetéséhez szükséges /máshol nem kap fizetést, és pótol a tsz-ben kapott jövedelemhez/. •Lényeges dolog, hogy szövetkezeteinket ne húzza még az ág is, mert pl. olyan is előfordul egy főagronómus tévedésből kétszer vette fel fizetését, másik helyen a tsz. elnök házat épit és az anyagot oda kell adni, stb. Ilyen esetekben mindig a tsz. rövidül meg. Vagy pl. a tsz. borkimérésénél kialakult gyakorlat, ahol ténylegesen magasabb a honorárium, mint a törvényben megszabottan járna és ilymódon ez nemcsak jogi kérdés, hanem gazdasági kérdés is. Javaslom hogy a PB. miközben kimondja, hogy fontos a szövetkezeti demokrácia megszilárdítása, mondja ki azt, hogy a tsz-ek gazdasági megszilárditésa a törvényesség megszilárdítása és érvényrejuttatása nélkül nem lehetséges. S kettőt feltétlenül össze kell kapcsolni.