MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. november 25.
2/19. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-65. • 1960. november 25. - Napirend: - 1. A téesz-mozgalom helyzetének és a mezőgazdaság fejlesztésével, illetve szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatok megvitatása. - - Határozat. [Javaslat.] 44-50. [brosúra]
2. 1961-ben határozót tintézkedéseket kell tenni a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozata alapján a tsz-pártszervezetek megerősítésére, a politikai munkr> színvonalának emelésére. A járási pártbizottságok a tsz-pártszervezetek vezetőit tanítsák meg a gazdaság és a termelés pártellenőrzésére, és a tsz-ek pártirányítását a tsz-pártszervezeteken keresztül végezzék. Fontos, hogy a tsz-pártszervezetek vezetőit megfelelően válogassák ki és politikailag, ideológailag is képezzék. A járási pártbizottságok a tsz-pártszervezetek feladatait a termelés és gazdálkodás megjavításában, az egyes tsz-ek közötti megfelelő differenciáltsággal határozzák meg; elsősorban a kis létszámú, gyenge pártszervezeteket segítsék. A pártszervek a párt eszközeivel segítsék, irányítsák a tsz munkáját, s ne az állami szervek feladatait végezzék. Az állami szerveket iránymutató elvi, operatív jellegű határozatokkal és ellenőrző munkával segítsék sajátos feladataik maradéktalan ellátásában. a) A politikai munka középpontjába a termelésre való mozgósítást, a tsz-tagság egységének kialakítását kell állítani. Tudatosítani kell a tagsággal, hogy jólétük alapja a magas terméshozamok elérése, hogy a tsz-en belül azonos az érdeke a volt szegény parasztnak és a középparasztnak is. Harcolni kell a maradi nézetek és az ellenséges megnyilvánulások ellen. b) A mozgalmi jellegű szervek (KISZ, nőtanács) megyei és járási vezetői biztosítsák, hogy ezek a szervek minden tsz-ben megalakuljanak, és tevékenyen működjenek közre tagjaik nevelésében és sajátos feladataik ellátásában. 3. Továbbra is alapvető feladat a gazdasági és szakmai vezetés színvonalának emelése. A párt megyei végrehajtó bizottsága ésszerűen használja fel a káderátcsoportosítási lehetőségeket, emelje az igényeket az újonnan beállítandó elvtársakkal szemben. Növelni kell a követelményeket a szövetkezetek vezetésében dolgozó elvtársak előtt. Meg kell oldani a tsz-ek vezetőinek szervezett oktatását, továbbképzését, az egyes, fontos termelési feladatokra történő konkrét felkészítését. Széleskörűen el kell terjeszteni a példásan gazdálkodó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetési, termelési tapasztalatait. Szervezetten meg kell oldani a szövetkezeti tagság szakmai képzését. Az ezüstkalászos tanfolyamok színvonalát emelni kell, e tanfolyamokra nem járó tsz-tagok számára népszerű, könnyen érthető szakmai előadásokat kell tartani a tél folyamán. A párt megyei végrehajtó bizottsága gondoskodjon a párt- és a tanácsi apparátus közgazdasági és szakmai továbbképzéséről. Az apparátus maga is ismerje meg a korszerű vezetési, termelési módszereket, és a propagandamunkában ennek továbbadása nagy helyet foglaljon el. 4. A termelés gyorsütemű fellendítésére következetesen meg kell valósítani: a) Az anyagi érdekeltség széleskörű elterjesztését a gazdálkodás minden ágában. A tél folyamán a tsz-ek vezetőivel és tagjaival szervezetten meg kell ismertetni az anyagi érdekeltség formáit, az alkalmazás módját és az 1960. év tapasztalatait, s gondoskodni kell arról, hogy 1961-ben az anyagi érdekeltség alkalmazása teljeskörű legyen. b) A korszerű növénytermesztési, állattenyésztési es hizlalási módszerek ismertetését és bevezetését. A propaganda és agitáció minden eszközével harcolni kell a gazdálkodásban meglévő maradi nézetek és módszerek ellen. Tudatosítani kell a talaj mélyművelésinek, a szükséges növénysűrűségnek, a négyzetes vetésnek, az olcsó tömegtakarmányon történő állattenyésztésnek a szükségességét. c) A már véglegesen kialakult területű szövetkezetekben meg kell kezdeni a termelés szakosítását, specializálását. A járások és a községek részére termelési és felvásárlási tervszámokat kell előírni. A tsz-tervek készítésekor vegyék figyelembe a felvásárlás követelményeit, valamint az eddig kialakult termelési és közgazdasági adottságokat mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A rendelkezésre álló gépek elosztásakor vegyék figyelembe az egyes járások gépesítettsége színvonalát és adottságait. Mindez növelni fogja a termelés gazdaságosságát. d) A megyei tanács v. b. a járási tanácsok végrehajtó bizottságaival együttesen még 1961 első felében dolgozza ki: 1. A tájkörzeteknek megfelelően a termelés specializálását, az adott területeken a szövetkezeti termelés ésszerű szakosítását. Az 1962. évre vonatkozó termelési irányszámok kidolgozása már ezen az alapon történjék. 2. A szőlő és gyümölcs nagyüzemi telepítésével kapcsolatos kérdéseket komplex módon kell kidolgozni, figyelembe véve az országos terveket és a megye reális lehetőségeit. 3. A megye átfogó öntözési és talajvédelmi tervét. 4. Az állatállomány számszerű és minőségi fejlesztését, mind a közös, mind a háztáji állatállományra vonatkozóan. A legnagyobb figyelmet a szarvasmarhautánpótlás biztosítása érdekében a szaporulat (borjak) felnevelésére összpontosítsák. Az állattenyésztésben és hizlalásban alkalmazni kell a korszerű nevelés módszereit és a gazdaságosság elveit. e) A termeléssel kapcsolatos intézkedések középpontjába kell állítani: 1. A kenyérgabonatermelés megoldását, az állami vetéstervek teljesítése és a terméshozam növelése útján. 2. A takarmány — elsősorban a kukorica — termelés megoldásánál a megye egész állatállományának szükségletét kell alapul venni. Termelési körzetenként a legnagyobb takarmány-értéket adó takarmányok termesztését kell megvalósítani. Továbbra is fenn kell tartani a kukorica vetésterülete korábbi arányát. Meg kell oldani a kaszálók és a legelők terméshozamának növelését is. 3. Fokozni kell a zöldségtermelés hozamainak növelését, valamint ezen belül a primőr termelést. Fel kell mérni a téli zöldségtermelés lehetőségét, s ezt már 1961-62 telén —- e felmérés alapján — minél több tszben meg kell honosítani.