MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. november 25.

2/19. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-65. • 1960. november 25. - Napirend: - 1. A téesz-mozgalom helyzetének és a mezőgazdaság fejlesztésével, illetve szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatok megvitatása. - - Határozat. [Javaslat.] 44-50. [brosúra]

A kapások termésátlagai ma még teljes bizonyossággal nem értékelhetők. Néhány szövetkezet kukoricából, burgonyából, cukorrépából is kimagasló termést ért el. A tsz-ek kb. 60%-ában az egyéni átlag körül, vagy afelett termeltek, 40%-ában pedig nem érik el az egyéniek átlagtermését, a növényápolás elhanyagolása, a gyenge talaj-előkészítés következtében. Az árutermelés a kalászosokból kedvezően alakult. A felvásárolt kenyérgabona 74%-át, a takarmánygabona 77%-át a termelőszövetkezetek adták. Az egyéni parasztok termelési biztonsága megingott, s ez elsősorban az állattenyésztésben, illetve a kenyérgabonatermelésben mérhető le. Ősszel húzódoznak a kenyérgabona vetésétől, inkább kapásokat termelnek. Emellett nagymértékű tartalékolás volt tapasztalható már 1959-ben is. Az utóbbi két évben lemaradtak az árutermeléssel, illetőleg az államnak való értékesítéssel. c) A megyei pártbizottság 1960. február 25-i határozata kimondja, hogy a vetésszerkezet az átszervezett községekben a múlt évekhez képest ne változzék. E célkitűzést megközelítően sikerült végrehajtani. A párt végrehajtó bizottsága központi kérdésként kezelte, hogy a kukoricát, a burgonyát és a kertészeti növényeket a korábbi évekhez hasonló területen termeljék. Ez eredménnyel is járt. A kapások változatlan területen való termelésével egyidőben a párt végrehajtó bizottsága intézkedett, hogy az anyagi érdekeltséget minden termelőszövetkezetben valósítsák meg, s a terület felosztása alapján ápolják a kapásokat. E fontos gazdasági és szervezeti intézkedést több tsz-ben nem vezették be, s ezért ezekben a szövetkezetekben elhanyagolt volt a kapások állapota. Az 1961-es évben a munkaerő-mérleget a tervezés fontos alapjaként kell kezelni, s biztosítani kell az anyagi érdekeltség megvalósítását és a terület felosztását. d) A közös és háztáji állatállomány takarmányellátása a termelőszövetkezetek 50%-ában megoldottnak tekinthető. Több tsz-ben jelentős hiány van szálas- és abraktakarmányból egyaránt. Megyei átlagban kb. 550 vagon szálas- és közel 200 vagon abraktakarmány-hiány mutatkozik. Ez a hiány a takarékos felhasználással és helyi vásárlással csökkenthető, de véglegesen csak központi készletből való kiutalással oldható meg. A háztáji állatok takarmányellátását (a hizlaló abraktakarmányt is beleértve) szektás nézetek is akadályozzák. Az elkövetkezendő években ki kell alakítani a helyes arányt, és a népgazdaság érdekében a háztáji árutermelést is elő kell segíteni. A megye 205 termelőszövetkezete az 1960-as évre közel 1,1 milliárd forint érték megtermelését tervezte. Az 1960. III. negyedévi felmérés szerint a tervet nem fogják maradéktalanul teljesíteni. A kiesés várható értéke kb. 150 millió forint, a tervezett összeg közel 14%-a. A kiesés okai — a kedvezőtlen időjáráson kívül — a tervezésben elkövetett hibák, a nem megfelelő talajelőkészítés és növényápolás. Emellett a megengedettnél nagyobb a betakarítási veszteség is. A kiesés többsége 70—75 gyenge termelőszövetkezetet érint. Ezen belül kb. 55—60-ra tehető —az előzetes felmérés alapján — a mérleghiányos tsz-ek száma. A várható mérleghiány összege 19—20 millió forint. A korábbi években ilyen mennyiségű mérleghiány csak 1954-ben volt a megyében, akkor viszont a tsz-ek területe mindössze 96 000 k. hold volt, s így az 1 k. holdra eső mérleghiány meghaladta a 200 Ft-ot, jelenleg pedig 1 k. holdra kb. 50 Ft jut. A fenti bevétel-kiesés és mérleghiány következménye, hogy a tervezett 38 Ft munkaegység-érték helyett megyeileg átlagosan 25—30 Ft várható. A pénzügyi nehézségeket fokozták a terven felüli kiadások, az első év többlet-kiadásai, a terven felüli beruházások, takarmányvásárlás stb. 7. Az 1960. évi beruházásokra 200 millió forintot használnak fel szövetkezeteink az év végéig. A saját erőből történő beruházás értéke kb. 46 millió forint lesz. Ebben az évben 389 épület készül el, ezek közül 195 szerfás épület. Az olcsó építkezési anyagok felhasználásával csökkent az egy férőhely önköltsége. Az építkezéseknél (főleg a házi építkezésekben és amiket a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata készít), lemaradás van. A lemaradás ma még behozható, de már eddig is nagymértékben akadályozza az állatok elhelyezését. Jelentős előrehaladás történt a gépvásárlásoknál. A termelőszövetkezetek gépállománya 1958-ban 64 db. 1959-ben 99 db, 1960-ban 286 db traktor. Az 1960. évi gépvásárlási tervek teljesítésében — éppen a pénzügyi nehézségek miatt — jelentős lemaradás van. 8. A gépállomások 1960-ban alapjában jól végezték munkájukat. Az egy traktorra eső teljesítmény a múlt évivel szemben 74,7 normálholddal növekedett. A kombájnok évi teljesítménye 1959-ben 180 k. hold, 1960ban 241 k. hold volt. Hasonlóan nőtt az aratógépek teljesítménye is. Javult a gépi munka önköltsége és az ÁMG. pénzgazdálkodása is. 9. Általában sokat javult a felvásárló szervek munkája. Különösen eredményesen dolgozott a MÉK. Szakembereivel a termelésben is jelentős segítséget nyújtott. A többi felvásárló vállalat munkájának fogyatékossága főként az egyéni és a háztáji gazdaságokból történő felvásárlás elhanyagolásában mutatkozik meg. II. A megyei pártbizottság a beszámoló jelentés alapján a következő határozatot hozza: 1. A megyei pártbizottság továbbra is elsőrendű feladatnak tartja a Központi Bizottság 1960. február 12-i, október 29-i és a megyei pártbizottság 1960. február 25-i határozatának végrehajtását. Fejlettebb alapokon, magasabb színvonalon, gyorsabb ütemben kell folytatni a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Az 1961-es év második ötéves tervünknek első esztendeje. Minden erővel, széleskörű politikai és szakmai felvilágosító munkával kell elősegíteni a párt VII. kongresszusa, illetve a megyei pártértekezlet célkitűzéseit, a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt. Az intézkedések középpontjába a szövetkezetek megszilárdítását, a termelés és a termelékenység gyorsütemű növelését kell állítani.