MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. június 16.
2/16. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-117. • 1960. június 16. - Napirend: - 1. A megyei tanács jelentése a téeszek politikai és gazdasági megszilárdítására hozott intézkedésekről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3-51.
°°0l8 S az anyagi érdekeltség megvalósítására.Ezárb több tsz-ben igen elhanyagolt állapotban van a burgonya, a cukorrépa, és más kapás növények. Ismeretes, hogy a megyében még kb. 50 %-ban egyéni parasztgazdaságok vannak. A tél folyamán, amikor a fejlesztés polibikai munkájáb beindibotbuk, nem kis számban akadbak, akik csak bfcsszu hebek felvilágosibó munkája ubán volbak hajiandok belépni. Álbalában azonban a meggyőző agibáció erednúnyekánb önkénbes alapon lápbek be. Ezeken a berülebeken nincsenek is bajok. Azonban időközben megfeledkezbünk arról, hogy vannak ellenséges elemek, nem minden kulák válbozbatba meg nézebéb,hanem meghunyászkodva ás meglapulva belépebt. Pártszervezeteinknek a faluban, és tanácsszerveinknek éberbelensége kövezkezbében sokszor vezebő pozicióba jubobbak, és kiderülb, hogy ezek bujbo gabása eredményekánb a bagság fegyelme, nem végzik megfelelően a munkáb. Sajnos, helyi szerveink sok kiskapub hagy bak az ilyenek részére, és földek fekete vásárlásával, lovak illegális megbarbásával, kiszökdösbek a bsz-ből, a közössági munkából. Többezer kh-ra bebebő a nem kapálb kapásnöványek száma. Ennek kövebkezbében a helyzeb nem olyan jó, minb amilyeb a jelenbásbben fel bárunk,merb ez a jelenbés korábbi adabokra, és a helyi szervek jelenbásáre épülb, és az uj bapaszbalaboknak még nem volbunk birbokában. Jó a helyzeb viszonylag azokhan a járásokban, amelyek tsz-járások,merb ezeken a helyeken a bsz-be lápebt paraszbságnak nincs lehebösége olyan mérbákben fekebén földek bérelésére.Ez nem jelenbi azb, hogy ezekben a járásokban ne kellene ubána nézni alaposan és ne kellene megfelelő polibikai felvilágosibé munkával kijavibani a vezebők álbal elkövebebb bibákab, és elérni, hogy a puszbulásnak indulb kapásnövényb még megmenbsük. Az ubóbbi időben bizonyos engedményekeb bebtünk a bsz elvi alapjainak rovására, hogy oizbosibani budjuk a munkáb. Vigyázni kell, hogy az ellenség ne bekinbse ezb a mi gyengeségünknek, lebebőságnek arra,hogy bovább feszibse a bsz-ek kerebeib, és barbalmilag elvegye annak szociálisba alapjaib. Az engedmények, amelyekeb bebbünk, helyesek volbak. merb bozzásegibebbek abhoz, hogy a bsz-ek megszilárdításának ubjan eloremenjünk.A bovábbiakban abból kell barbani, hogy, ba nem leszünk elég éberek, az engedményeket arra használják fel, hogy szébrombolják a bsz-b. A kövebkező időszakban adminiszbarbiv inbázkedések is lesznek. Sokszor goromba magabarbásb kezdenek banusibani az állambabalom helyi szerveivel szemben t Törvényadba jogunknál fogva el kell járnunk ezek ellen. Elsősorban azokkal, akik spekulációs módon élnek. Az adminiszbarbiv inbázkedések a banácsok, az ügyészság, a remdőrség részéről nem leheb bulságosan kiberjedb , és még jobban fokcmi kelll a felvilágosibó munkáb,merb igy budjuk csak elérni a kebbős feladat megoldását. Kérem a Párbbizobbság bagjaib, hogy ápibő birálabúkkal segibség a Megyei Tanács munkájáb. Mabusek elvbárs: Van-e a Párbbizobbság bagjainak kérdésük? Bradács György elvbárs: A 23. oldalba a köz sági banácsok bevákenységével kapcsolábban: Kérdésem, hogy miben keresendő annak az oka, miérb börbénb, hogy a községi banácsok a bsz-kérdésekkel nem foglalkoznak súlyuknak megfelelően? ./.
