MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának hároméves művelődési programja. 45-58. [brosúra]

jogukkal. Az utóbbi időben évenként 5—600-an járnak a dolgozók általános iskoláiba. Többszázra tehető azok száma, akik a mindennapi munka mellett középiskolai és egyetemi végzettséget szereztek. Megyénk az elmúlt években az Agrártudományi Egyetem Gödöllőre helyezésével nagyjelentőségű közoktatási intézménnyel gyarapodott. Megyénk közoktatása tartalmában és minőségében a számszerű emelkedéssel együtt öszszehasonlithatatlanul többet nyújt, mint a Horthy-rendszer valláserkölcsi alapon nyugvó nevelése. Iskoláink pedagógusaink az elmúlt évek fejlődése eredményeként egyre jobban szolgálják a szocialista szellemű gyermeknevelés ügyét. 2. A megváltozott társadalmi és anyagi körülmények között az elmúlt években fokozódott a felnőtt dolgozó tömegek művelődési igénye. A növekvő kulturális igények kielégítését — az állam és részben a társadalom aktív anyagi támogatása eredményeként — az alábbi kulturális létesítmények szolgálják. A Horthy-rendszer örökségeként alig húsz közművelődést szolgáló épületet vettünk át, ma 151 községi, járási városi és üzemi művelődési otthon szolgálja a felnőtt lakosság művelődését. Községi, városi és üzemi művelődési otthonainkban 188 öntevékeny színjátszó csoport, 120 területi és üzemi tánccsoport, 73 énekkar, 74 zenekar és 120 művelődésotthoni szakkör működik. Népművészeti hagyományaink ápolásában, megismertetésében nagy szerepet játszanak a galgamenti, tápióvölgyi, a piliskörnyéki népművészeti csoportok. 1950-ben Pest megyében nem volt zeneiskola, 1958-ban már 3 állami és 47 művelődésotthoni és munkaközösségi zeneiskolában mintegy 4000 fiatalt oktatnak. A megyében a tanács, a TIT, a szakszervezetek és még számos tömegszervezet szervezésében folyik rendszeres társadalomtudományi és természettudományos ismeretterjesztő munka. Az 1958. évben a tanács szervezésében 5000, a TIT szervezésében 820, a szakszervezet szervezésében 585 előadáson 430 000 hallgató vett részt. Az üzemekben a TIT rendezésében 1958ban 14 nyelvtanfolyamon tanultak felnőtt dolgozók. Elsősorban a paraszti lakosság művelődése érdekében létrehoztunk két népfőiskolát, 17—90 órás közművelődési tanfolyamot és 87 ezüstkalászos szaktanfolyamot. Megyénk nyolc múzeuma jelentős szerepet tölt be haladó hagyományaink megismertetésében, a hazaszeretetre való nevelésben. A dolgozók esztétikai és politikai nevelését szolgálják a rendszeresen megrendezett kiállítások (1958ban öt képzőművészeti, nyolc néprajzi, két fotó, 40 történelmi és fejlődéstörténeti és 12 képkiállítás a népi demokratikus országok életéből). Könyvtárhálózatunk jelentős mértékben szélesedett, különösen falun és az üzemekben. 1951-ben a népkönyvtárak száma 135, a könyvek száma 100 ezer körül volt. 1958-ban 216 könyvtárban 235 230 kötet van, amelyet 42 670 beiratkozott könyvtári tag olvas. Szakszervezeti könyvtáraink száma 300, 145 ezer kötet könyvvel. A megyében 1951-ben 130 mozi volt, ma 229 van, ebből 153 állami és 76 társadalmi. Filmszínházainkat az 1958. évben már 8,7 millió dolgozó látogatta meg. A kisközségek színházi ellátása érdekében 1958-ban létrehoztuk a megyei Petőfi Színpadot, amely 120 községet látogat rendszeresen, és segíti az öntevékeny színjátszó mozgalom fejlődését is. Megyénk dolgozói 151 855 rádió és 1454 televíziós készülékkel rendelkeznek. Napilapot 65 350 példányban vásárolnak. 76 500-an fizetnek elő folyóiratokra. A megye politikai és művelődésügyi feladatainak megoldásában jelentős szerepet játszik a Pest megyei Hírlap, amellyel naponta 17 000 dolgozóhoz szólunk. A fenti adatok bizonyítják, hogy megyénkben is a dolgozó nép közkincsévé lettek a művelődési intézmények. A megye művelődési előrehaladásában nagyon fontos szerepet játszik a főváros, mint megyeszékhely. A kulturális élet irányításában résztvevő értelmiségiek, a dolgozók tömegei nap mint nap élvezhetik a főváros kulturális előnyeit. Az ifjúság ideológiai, erkölcsi, esztétikai nevelésében jelentős szerepet játszik helyes irányban fejlődő tömegsport mozgalmunk. 125 falusi sportkörben 8812 fiatal, a szakszervezeti sportkörökben 15 310 dolgozó, 244 iskolai sportkörben 14 138 ifjú sportol rendszeresen. A labdarúgás mellett számos más sportág is egyre népszerűbbé lesz. A sportkörök vezetése, a sportlétesítmények fejlődése messze felülmúlja a felszabadulás előtti színvonalat. 3. A kulturális forradalomban elért eredményeink mellett elemezni kell azokat a gátló tényezőket, amelyek következtében lassúbbodott, sőt egyes pontokon időlegesen megtört a fejlődési folyamat. Elsősorban a megye kulturális életének irányításában felmerült problémákat kell felvetni. Művelődési terveinek kialkításában hosszú ideig nem figyeltünk fel eléggé arra a nagy gazdasági változásra, amely a megyében végbement. A hibák oka tehát megyénkben nagyrészt az volt, hogy a művelődésügyet szolgáló beruházások meghatározásánál nem kapott a