MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának hároméves művelődési programja. 45-58. [brosúra]

megye sajátos helyzetét figyelembe vevő anyagi támogatást. A főváros közelében levő községek, városok lélekszáma rohamosan növekedett, ennek következtében az iskolák és egyéb művelődési lehetőségek nagymértékben elmaradtak. Több nagy munkás településünkön a legmirúmálisabb igények kielégítésére van csak mód. Ezeken a településeken növekedett a tanteremhiány, a művelődési otthonok és a filmszínházak korszerűtlenek és zsúfoltak, (pl. Gyál, Érd, Ócsa, Budaörs, Budakalász, Szentendre, Vác). Több nagyüzemünk csaknem minden kulturális létesítmény nélkül jött létre, (pl. Csepel Autógyár, Ganz Árammérő gyár stb.) és a helyzet sajnos még ma sem megnyugtató. A megye sajátos helyzetéből eredően a nagylétszámú bejáró és kétlaki munkás nem részesülhet a legminimálisabb mértékben sem az üzemek által nyújtott kulturális nevelésben. A dolgozó parasztok megnövekedett kulturális igényét sem elégítettük ki megfelelően. A művelődési munka irányításában hosszú ideig egyodalúan az öntevékeny művészeti csoportokra figyeltünk és elhanyagoltuk a tömegek céltudatos marxista—leninista szellemű politikai-ideológiai nevelését. Elmaradott volt a tudományos ismeretterjesztés és a könyvtári propaganda. Közel sem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek a felnőtt dolgozók általános műveltségének és szakmai képzésének megvalósításához rendelkezésünkre álltak. A művelődésügy kádereinek a pedagógusoknak ideológiai képzésében sok volt a formális vonás és az elért eredményeket sokszor túlbecsültük. Nem vettük eléggé figyelembe, hogy a politikai rokonszenv csak kiinduló alap értelmiségieink ideológiai megnyeréséhez. Az értelmiségiek egy része meggyőződésének hiányában még politikai jóindulat esetén sem oldhatta meg a rábízott művelődési vagy egyéb tudományos feladatot a követelményeknek megfelelően. 4. Az országos politikai és ideológiai hibák, illetve megoldatlan problémák, a megye művelődés ügyének határozatlan irányítása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1954-ben az eddigi eszmei és irányításbeli problémák megoldására való törekvéssel csaknem egyidőben felléphettek a művelődésügy területén a revizionista és kispolgári nézetek. A Budapesten tömörülő és a kulturális élet vezetését nagymértékben befolyásoló jobboldali elemek személyes hatása is nagyobb volt megyénk művelődési munkájára, mint más megyékben. Az ellenforradalom előtt jóval széles körben terjedt a kispolgári nézetek egész sora, elharapódzott az „operettláz" és a sokszor a kultúrát megcsúfoló „vidám műsorok" rendezése. Felléptek a művészeti és népművelési élet területéről előzőleg eltávolított, nagyrészt Budapest környékén letelepedett, káros elemek és az üzemi, falusi népművelési munkában sok kárt okoztak. Az ellenforradalmi revizionista jelszavak, amelyek a kulturális élet pártirányítását, marxista—leninista szellemét támadták, megyénkben is gyorsan terjedtek. A művelődésügy területén dolgozók között a revizionista propaganda hatására követelések hangzottak el „a kultúra pártatlansága, függetlensége" és a „pedagógiai szabadság" megvalósítására. Az ellenforradalom ideológiai és politikai célkitűzéseinek sajnos megyénk népművelési káderei között is számos követője akadt. A dolgozó tömegek körében a revizionista propaganda elsősorban a nacionalista, soviniszta nézetek felélesztésével, terjesztésével ért el nagy hatást és vont befolyása alá tömegeket. Széles körben terjedtek el semlegességi és harmadik utas kispolgári illúziók. Ifjúságunk egy részében még ma is rombol a „minden mindegy", a „könnyen élés" polgári szemlélete. Az ellenforradalom hatására megélénkült a hitélet, a vallásos szertartásokon való részvétel, az iskola és a népművelés valláserkölcsi alapokra való visszahelyezésének követelése. A vallásos nézetektől, az ezeket terjesztő propaganda hatásától nem mentes a falusi párttagok egy jelentős része sem. 5. Az ideológiai-politikai harcot e nézetek ellen elsősorban pártszervezeteink talpraállása, azok propaganda és agitációs tevékenysége alapján kezdtük meg. A művelődésügy különböző területein a revizionista, kispolgári nézetek és azok hatása aránylag hosszú ideig tartották magukat. Az országban végbemenő politikai és gazdasági konszolidáció, a párt és a tömegszervezetek, valamint a tanács által közvetlenül a dolgozók körében folytatott széleskörű propaganda megvetette az alapot a művelődésügy minden területén a revizionizmus okozta kártevés kijavítására, új sikerek elérésére. Az ideológiai és politikai konszolidációban nagy szerepet játszottak pártszervezeteink, amelyek felismerték a népművelés területén okozott károk gyökereit, bátran és helyesen nyúltak e terület vezetését ellátó értelmiségiek ideológiai és politikai megnyeréséhez. A párt mellé állt értelmiségiek — elsősorban számos pedagógus — igen nagy feladatot oldottak meg az eszmei tisztázódás, a párt és az értelmiség kapcsolatának megjavításában. Az ellenforradalom után két és fél évvel az alábbiakban összegezhetjük elért eredményeinket: A munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek jelentős többsége és az ifjúság elfogadja, támogatja pártunk és kormányunk belés külpolitikai célkitűzéseit. Széles tömegek döbbentek rá — felvilágosító munkánk hatására—a revizionista eszmék igazi céljaira. Egyre