MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.
2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának hároméves művelődési programja. 45-58. [brosúra]
A Magyar Szocialista Munkáspárt Pestmegyei Bizottságának hároméves művelődési programja A művelődéspolitikai tervhez szükséges a megye helyzetének rövid jellemzését adni. Pest megye területe 6 386,9 km 2 , lakóinak száma megközelíti a 800 000-et. A települések száma: 183 község és 4 járási jogú város. A települések jellege — néhány bányász település kivételével — túlnyomórészt mezőgazdasági, de az utóbbi évek iparosítási politikája egyes települések jellegét jelentősen átalakította. A legdöntőbb tényező azonban az, hogy a fővárost a megye körülveszi. A felszabadulás óta eltelt időben a megyében számos közép- és nagyüzem létesült (Csepel Autógyár, Diósdi Csapágygyár, Váci Dunai Hajógyár, Gödöllői Ganz Árammérőgyár, Cegléden a Közlekedésépítési és Gépjavító Vállalat stb.) elsősorban a Pest-környéki járásokban. Ennek következtében a megye területén az iparban foglalkoztatottak száma 45 000 fölé emelkedett. Budapest további iparosodása pedig maga után vonta, hogy a munkaerő szükséglet egy jelentős részét pestkörnyéki falvak biztosították, és ma mintegy 160 000 ember utazik budapesti munkahelyére, amelyből 90 ezer ipari munkás, akik nagyrészt megőrizték mezőgazdasági jövedelemforrásukat is. A megyében élő 32 662 kétlaki családból bérből és fizetésből származó jövedelme 47 360 főnek van. A megye gazdasági arculatának másik alapvető jellemvonása a mezőgazdaság. 103 000 egyéni gazdaság van a megyében mintegy 450 ezer kat. holdon. A megye mezőgazdasági művelés alatt álló területének 30%-a a szocialista szektorhoz tartozik. Ebből tsz és tszcs 178 537 kat. hold, állami gazdaság 84 372 kat. hold. Jelenleg megyénkben 44 termelőszövetkezeti község van. A termelőszövetkezetek száma 225, a termelőszövetkezeti csoportok száma 43. A tsz. és tszcs, tagok száma 23 494, a családok száma pedig 20 788. A fenti gazdasági helyzet nagymértékben meghatározza, illetve megszabja kulturális életünk fejlődésének irányát. A fővárossal való állandó és szoros kapcsolat mind pozitív mind negatív irányban jelentkezik a megye kulturális életében. Ezenkívül a négy járási jogú város a maga történelmi múltjával, városias arculatával egy egy nagyobb tájegység gazdasági-művelődési meghatározója, irányítója. A felszabadulás óta, de különösen 1949-től a kulturális forradalom során jelentős eredményeket értünk el a munkásosztály és a dolgozó parasztság általános műveltsége növelése és kulturális igényeinek kielégítése területén. 1. Megyénkben is megvalósítottuk a 8 osztályos általános iskolát és jelentős méretekben kiszélesítettük az általános iskola felső tagozatában a szakrendszerű oktatást. Míg 1949-ben 1821 tanterem állt az általános iskola rendelkezésére, addig ma 2198 tanteremben oktatunk 102 000 iskoláskorú gyermeket. Az 1949-ik évi mintegy 5000 végző tanulóval szemben 1958ban már közel 10 ezren végezték el az általános iskola VIII. osztályát. Ma 377 általános iskolánkból 186 teljesen osztott, ahol a felső tagozat tantárgyait szaktanárok vezetésével tanulják a gyermekek. 1952-ben 3057 általános iskolai nevelő tanított, ma 4389 nevelőnk van. 36 nemzetiségi általános iskola működik megyénkben, közel 10 ezer nemzetiségi gyermeknek nyújtva anyanyelvi oktatást. Főleg a munkáslakta településeken, 67 napköziotthonban 4486 gyermek neveléséhez nyújtunk segítséget a munkásszülőknek. 1945-ben 140 óvodánk volt 6400 férőhellyel, ma 247 óvodában 602 óvónő felügyeletével 15 892 gyermeket nevelünk. A kultúrforradalom fontos tényezője, hogy középiskoláink megnyíltak a munkás és dolgozó parasztszármazású gyermekek előtt. 1949ben az iskolák államosítása után 7 középiskola volt a megyében, 1952-ben már 14 és ma 17 középiskolánk van 4600 tanulóval, 289 pedagógussal. Középiskolai tanulmányait igen sok ifjú — a megye sajátos helyzete miatt — budapesti iskolákban folytatja. A megye felnőtt dolgozói közül számosan éltek az Alkotmányban biztosított művelődési
