MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. szeptember 5.

2/8. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1958. szeptember 5. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. A tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének érvényesülése Pest megyében. - - Előterjesztés. 27-36.

Igy mindenekelőtt községfejlesztési tervüket a lakosság^megkérdezésével véleményének figyelembevételével állítják össze. Általános tapasztalat az is, hogy a községfejlesztési tervet tárgyaló tanácsülések Igen élénkek. Elmondhatjuk, hogy tanácsainknak a tanácstagsága, illetőleg a lakosság többségét sikerült megnyerni a közsegfejlosztés ügyének. Nem ennyire pozitívak az eredmények a községfejlesztési tervek végrehajtása területén. Megyénkben 1957*-ben a kösségfejlesztési célkitűzések megvalósítására több mint 38 millió Ft. állt tanácsaink rendelkezésére, - Azonban ezt a rendelkezésre álló nagy lehetőséget nem használták ki megfelelően, mert a tervbevett célkitűzéseknek csak mintegy 5o %-át valósították meg az év végére. Tehát a lakosság javaslatai csak részben valósulhattak meg. A községiejlesztési célkitűzéséknek csak részben történt megvalósítását alapvetően indokolja, hogy a községfejlesztési hozzájárulás befizetése az év végére nem hozta meg a kívánt eredményt. A községfejlesztési alap bevételei közül legjelentősebb volt"-a lakosság községf ejlesztési hozzájárulása: 1937 évre 11 és 1/2 millió Ft. Ehhez járult még az 1956. évi hátralék több, mint 8 millió Ft. A teljes előirt 19 és 1/2 millió Ft-ból az év végére csak 9 és 1/2 millió Ft. folyt be, tehát az előirt összegnek még fele sem. Egyetlen olyan járásunk sincs, ahol teljes egészében vagy legalább megközelítően loo %-ig befizették volna a hozzájárulást. - A járások többségében kb. 50 %-os volt a befizetés, de vannak járásaink pl. a monori járás, ahol ennél sokkal rosszabb volt a helyzet. A pénzügyi fedezet hiánya mellett még anyag és kapacitás hiánya is gátolta a célkitűzések maradéktalan megvalósításat. Hibaként állapíthatjuk meg, tanácsaink munkájában, hogy a célkitűzések helyes megválasztásával párhuzamosan nem dolgozzák ki és nem biztosítják azok megvalósításának reális feltételeit, 1957 • évben a községfejlesztési tervekben legjelentősebb helyet a kommunális jellegű célkitűzések /útépítés, útjavítás, parkosítás, autóbusz váróterem építés, hídmérleg létesítés, villanyhálózat bővités, köz- és strandfürdők létesítése/ foglalták el. Ilyen célokra közel 9 millió Ft-ot fordítottak. Jelentős helyet foglalnak el a kulturális és egészségügyi jellegű célkitűzések is, Igy 1957ben lo községben kezdték el, vagy fejezték be uj művelődési haz építését. Iskolai tanterembővítés pedi^ 19 esetben történt községfejlesztési terv keretein belül. Az egészségügyi jellegű célkitűzések közül leggyakoribbak az orvosi rendelő,"orvosi lakás, vagy ravatalozó épites és felújítás. Ezen főcsoportok mellett szerepelnek még a sportmozgalom fejlesztését, a helyi tűzoltótestület támogatását j tanácshazak tatarozását, bővítését, stb, szolgáló célkitűzések,. A fenti célkitűzésekhez viszonyítva azonban rendkívül eltörpülnek a helyi gazdaság /mezőgazdaság és heiyiipor/ fejlesztésére előirányzott összegek. Igen elgondolkoztató jelenség, hogy a mezőgazdaság . ' fejlesztésére pedig alig több mint loo.000 Ftot irányoztak elő. A kommunális, kulturális, stb, célkitűzések előtérbe helyezését Budapest közelsége, ebből következően a megye lakosságának megnövekedett igényei magyarázzák. De éppen ilyen mértékben gyakorolhatre hatást Budapest közelsége a helyi gazdaságnak a községfejlesztési terve keretén belül történő fejlesztésére is, hiszen Budapest piacai korlátlan értékesítési lehetőségeket biztosítanak. ' ' ./.