MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. szeptember 5.
2/8. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1958. szeptember 5. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. A tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének érvényesülése Pest megyében. - - Előterjesztés. 27-36.
A községiejlesztési célkitűzések megvalósításához a lakosság szívesen ad tanácsainknak támogatást, így 1957-ben kb, egy millió Ft, értékű, társadalmi munkát terveztek és a lakosság nagyfoka támogatását bizonyítja, hogy a tervezettnél nagyobb értékű, kb. másfél millió Ft. összegű társadalmi munka végzése történt,-holott a célkitűzések koránt sem valósultak meg teljes egészükben. Ez az összeg az évi-községfejlesztési hozzájárulás teljes összegének több. mint lo %-a. Ez^egy olyan jelenség, ami a tanácsok töiiogkaocsolatanak kiszérlesitésóhez komoly alapot ad és ösztönzésül szolgál, 6, /A 'tanácstagok viszonya a mezőgazdaság s zocialista áts zervezésével kapcso l atos f e ladat okhoz. " "~" A szövetkezeti mozgalom fejlődése szempontjából nagyjelentőségű volt az 1957/58-as esztenáő* A meglévő kezdvezo feltételek ellenére azonban 1957-ben a termelőszövetkezetek számszerűleg létszámukban .. és területileg nem növekdetek, hanem csökkentek. A főfeladat az volt hogy a feloszlatott termelőszövetkezetek minél nagyobb számát viszszaállitsuk, működésüket gazdasági, politikai terén egyaránt biztosítsuk. . Az 1956. szeptember 3o-i állapotnak megfelelően megyénk területén 237 termelőszövetkezet volt, 119=.748 kh, földterülettel és 15.894 t aggtál. 1957* július 1-én 2o6 termelőszövetkezet volt 84,214 kh, területtel és 9»315 taggal. Ezután az időszak után 1958. július l-ig a gazdaságok megszilárdítása volt a jellemző, A tsz, tagság szama - dacóra az ujabb belépéseknek - csökkent, 1958. július 1-én 199 termelőszövetkezet volt a megyében 86,3o4 kh. földterülettel és 8.938 taggal, Megjegyzzük, hogy ezalatt az időszak alatt több tsz-t oszlattunk fel. Ezeknek a jelenségeknek okát abban látjuk, hogy a párt és tanács VB. közös határozatáig nem volt-konkrét célkitűzés, illetőleg célratörő szervező és agitációs munka. A községek többségében ma is az a jellemző, hogy a'jelenlegi helyzettel megbékülő hangulat van,. Ez arra f ^ gy ,!meztet j hogy a községi vezető szervekkel a mezőgazdaság szocialista átszervezésének jelentőségét és szükségességét még nem sikerüli; megértetni. Másrészt a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésével párhuzamosan nem oldódott fel a termelőszövetkezetek elzárkózottsága, vagyis a termelőszövetkezeti tagok nem veszik ki részüket ugy az agitációs munkából, ahogy erre szükség lenne, Az általány helyzet vonatkoztatható tPVáestnsr«á«nnkr.ak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos magatartására is,, 1954-• ben 777 tanácstag, vagyis az össstanácstagság 9?3 %-a volt tsz, tag. Jelenleg rosszabb a helyzet, Az ez évi jamiári állapot szerint 449 tanácstag, a tanácsok 5*7 %-a tagja a tsz-nek, xtészloteiben vizsgálva: •14 megyei, 56 járási, 21 városi és 358 községi tanácstag tsz, tag. Tehát, amint a számok is mutatják a turacsokon belül csökkent az az erő, amire elsősorban támaszkodni leliotnc a mezőgazdaság szocialista átszervezésének konkrét népi munkája során, Bár az össz lakossághoz viszonyítva a tsz* tagok kellő mértékben vannak képviselve a tanácsokban, azonb:ai• figyelemmel a feladatok jelentőségé-re arányszámuk nem kielégítő. Vannak olyan községeink, ahol a tsz, működik, azonban a tanácsban nincs tsz. tag, pl. 'ü'ri községben.
