MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. szeptember 5.

2/8. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1958. szeptember 5. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. A tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének érvényesülése Pest megyében. - - Előterjesztés. 27-36.

A tanácstagok, illetőleg az állandó bizottságok a határozatok végrehajtását más formában, illetőleg menet közben nem ellenőrizték. 3,/

Tanácsi bizottságok munkásai Megyénk területén összesen 874 állandó bizottságot választottak a tanácsok. Ezek közül 78o községi, 61 járási, 25 városi és 8 megyei AB. Tanácsaink az ÁB-ok tagjait a rendelkezésre álló lehetőségek határain belül a szakmai hozzáértést figyelembevéve választották ki. Ennek a követelménynek a betartása, azonban főleg az alsóbb szintű tanácsoknál nehézségbe ütközik. Különösen oktatás, egészségügyi, pénzügyi, vonalon nincs kellő számú a szakágazjatüioz kellő szakmai hozzáértéssel rendelkező tanácstag. A legtöbb AB-ban van azonban egy, esetleg több az illető szakágazathoz értő tag, akinek szakmai hozzáértésre támaszkodva végzi a többi állandó bizottsági tag is a munkáját. Ilyen formában az ÁB-ok többségébon az átlagos szakmai hozzáértés Személyi feltételei biztositva van— r nak. / Megyénk területén az ÁB-ok nem tartják meg rendszeresen üléseiket. Igy ez év első negyedévében is a szükséges üléseknek még 5o %-át sem tartották meg. Csak egy részük gyakorolja ellenőrző funkcióját, általában azonban nem az illető szakosztály munkáját ellenőrzik közvetlenülj hanem az alárendelt szervek, intézmények tevé- / kenységét. A megyei ÁB-ok közül a kereskedelmi, pénzügyi végez legeredményesebb ellenőrző munkát. A járási állandó bizottságok többsége nem gyakorolja ellenőrző funkcióját, mig a községi AB-ok közül egyes egészségügyi és a kereskedelmi AB-ok ellenőrzési munkája a legeredményesebb. Az ÁB-ok javaslattevő funkciója sem érvényesül még megfelelően. Csak egyes jóldolgozó ÁB-ok terjesztenek megtárgyalás végett javaslatot a tanács, illetőleg a VB. elé. Az AB-ok többsége nem él ezzel a lehetőséggel. A megyei ÁB-ok közül az oktatási es kereskedelmi AB. tett legtöbb javaslatot. A járási AB-ok ez első negyedévében mindössze 25 javaslattal fordultak az illető tanács felé, a városiak pedig 16-tal. A községi ÁB-ok tevékenysége ez évben fokozódott és az megmutatkozik, javaslattevő funkciójuk fokozottabb érvényesülésében is, A községi ÁB-ok munkájának eredményessége járásonként váltakozó. Pl. az aszódi, váci stb. járásokban aktívabbak, ugyanakkor pl. a ráckevei járásban kevésbe eredményes munkát végeznek, illetőleg jó részük egyáltalán ném működik. Hiba, hogy a VB-ok számos helyen nem adnak kellő segítséget az ÁBok eredményes működéséhez, illetőleg tanácsaink jelentős részénél nem alakult ki a megfelelő közvetlen munkakapcsolat a VB-ok és az, ÁB-ok között. Vonatkozik ez elsősorban az iranyitó tanácsokra /mo*» gyei, járási/, ahol az ÁB-ok inkább az illető szakosztállyal működnek együtt, sőt nem egyszer azok "gyámkodásával" dolgoznak. Pl. felsóbbszintü tanácsoknál ritkán fordul elő, hogy egy-egy szakágazat (

problémáinak megtárgyalásához a VBi ülésre meghívnák az illető AB. elnökét. Gyakori hiba az is, hogy VB-ok függetlenített vezetői nem segitik az ÁB~okat munkájukban, üléseikre ritkán járnak el. Ritka eset, ho^y a VB. elnökök az ÁB. elnököket közös megbeszélésre összehívjak, bár a végrehajtó bizottságok az utóbbi időben ,igyekeznek javitani ezen a helyzeten. Jellemző hiba az is, hogy az AB-i ülésekről - különösen a járásokban és községekben nem készítenek gfrfr?TKr jegyzőkönyvet, gyakran azért, mert a VB-ok nem biz4