MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.
1/17. ő. e. Pártértekezlet. 1-122. • 1985. március 2-3. - A megyei pártértekezletet előkészítő anyag: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei küldöttértekezletnek a XII. kongresszus óta végzett munkáról. 21-97.
A vállalatok jövedelmezősége átlagosan évente 7-8 % körüli. Tartósan jobb volt az árbevétel-arányos nyereség a tanácsi vállalatoknál, az ipari szövetkezeteknél, a nagyvállalatok közül a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Indokolatlanul alacsony, 5 % alatti a Csepel Autógyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat nyeresége. A tervidőszakban kiemelt feladat volt, 1979-re pedig elsődleges gazdaságpolitikai feladattá vált a külgazdasági egyensúly javítása. Pest megye ipari üzemei dinamikusan növelték az elmúlt években exportjukat, változott az exportáruk összetétele. Az export szerkezetének átalakulása szorosan összefügg a termékstruktúra korszerűsítésével. Gyorsabb ütemű volt az exportnövekedés azoknál a termelőegységeknél, ahol a fejlesztéshez a saját anyagi forrásokon tul célhiteleket is igénybe vettek. Az 1978. december 6-i Központi Bizottsági határozat nyomán gyorsabban javult az export gazdaságossága. A vállalatok, szövetkezetek felülvizsgálták, szelektálták a külkereskedelemben értékesülő termékeik körét, megszüntették a magas ráfordítást igénylő árucikk exportját. Felerősödött a tőkés importanyagok hazai vagy szocialista importtal való pótlására irányuló törekvés. Az importanyagokkal való gazdálkodásban jellemzőbb a takarékosság. Az exportképesség, a kivitel gazdaságosságának fokozása'pártszervezeteinket újszerű feladat elé állitotta. Ösztönözniük kellett a piaci információk figyelését, értékelését, olyan tervezési, termelésszervezési rendszer kialakítását kellett szorgalmazniuk, amely képes a rugalmas, gyors reagálásr a . A jelentős politikai figyelem, a jobb munka eredményeként a tőkés kivitel 1975 óta megduplázódott, 1979 végére eléri a Md Ft-ot. A szocialista export évente 7-9 %-kal nőtt, követte az államközi szerződések szerinti igényt. Néhány probléma azonban nehezítette az export fokozását. Vállalataink belső szervezete, irányitási rendszere még merev, a tőkés piacon változó - s a rugalmas reagálást az árban is elismerő - igények teljesítéséhez. Nem kellően összehangolt a termelő és külkereskedelmi vállalatok érdekeltsége. A behozatal engedélyezési eljárása bonyolult, ez sokszor jelentős exportot hiusit meg.
