MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/17. ő. e. Pártértekezlet. 1-122. • 1985. március 2-3. - A megyei pártértekezletet előkészítő anyag: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei küldöttértekezletnek a XII. kongresszus óta végzett munkáról. 21-97.

A vállalatoknál kevés a nyelvismerettel rendelkező, az üzleti tárgyalásokba bevonható megfelelő műszaki felkészültségű szakem­ber. ' A külgazdasági egyensúly javitását célzó feladatok prioritása a VI. ötéves tervben is várható. Gyorsuló ütemben kell tehát vál­lalataink exportképességét növelni, az importanyagok hasznositá­ság javitani, az üzemi szervezetet a feladatokra alkalmassá tenni. Az építőipari vállalatok, szövetkezetek kapacitása 1976-79. között évente 6,5-7 /a-kal nőtt, az állami vállalatoknál ennél gyor­sabb volt a fejlődés. Az épitőipar fejlesztésére mintegy 8oo mil­lió Pt-ot használtak fel. Több területen meggyorsult a komplex gépláncok kialakitása, az állami épitőipar teljesitőképességét döntően a technikai felszereltség javitása növelte. Ezzel együtt a IV. ötéves terv során kialakult feszültség - az épitési igények és lehetőségek között - az V. ötéves tervidőszakban is jellemző volt. A termelőágazatok erőteljes fejlesztési igényeit az épitőipar beruházó, tervező, a kivitelező kapacitása csak részben tudta kö­vetni. Szükséges a vállalati fejlesztések rangsorolására, az előké­szítettség erőteljes javitására, a megvalósítás szervezettebbé té­telére, az üzemen belüli társadalmi összefogásra. Az ipari beruhá­zások és az élelmiszerfeldolgozó, tároló kapacitások egy része csak jelentős határidőeltolódással valósult meg. Kedvező, hogy a kormány által kiemelt és az exportárulapot növelő, valamint a sa­ját kivitelezésű mezőgazdasági beruházások döntő része időben és a költségkeretek között valósultak meg. Az épitési feladatok megoldása érdekében továbbra is szükség volt megyén kivüli kapacitások bevonására. Felerősödött egy^s ipa­ri vállalatoknál, de különösen a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben saját feladataik megoldására önálló épitőipari részleg meg­szervezése, növelése. Ezeknél az egységeknél a termelésbővítést nagyrészt létszámnöveléssel oldották meg. A. megyében működő épi­tőipari egységek szerkezetében igy jelentős változás következett be. A teljesitőképesség alapján az állami épitőipar 53 %-ot, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom