MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/17. ő. e. Pártértekezlet. 1-122. • 1985. március 2-3. - A megyei pártértekezletet előkészítő anyag: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei küldöttértekezletnek a XII. kongresszus óta végzett munkáról. 21-97.

a vállalatok műszaki, közgazdasági szakembereitől, a dolgozóktól, vezetőktől nagy aktivitást követel. Fokozódott a műszaki fejlesztőkkel, a közgazdákkal, a szervezőkkel, a dolgozókkal szemben támasztott igény, a munka a vezetőktől nagy felelősséget, politikai figyelmet igényelt. A termékszerkezet átalakításában a figyelem elsősorban az uj termékek gyártásbavételére irányult. A korszerűtlen, gazdaságtalan gyártmányok megszűntetése kisebb figyelmet kapott. Hozzájárult énhez, hogy nem kialakult az elavult termékek gyors megszüntetését, pótlását biztosító engedélyezési, döntési rendszer. E kettős hatás azonban fékezi a megfelelő ütemű termékszelekciót, gátolja az egységnyi termékre jutó szellemi, és anyagi fejlesztőkapacitás növekedését, a nemzetközi színvonal közelítésének lehetőségét. Az ipari termelés hatékonyságának, termelékenységének fokozása a XI. Pártkongresszus fő célkitűzései között szerepelt. Pest megye ipari üzemei a termelés bővülésénél alacsonyabb ütemben, 22-24 %-kal, fejlesztették eszközeiket. Az V. ötéves tervben elért termelési eredmények az eszközök jobb felhasználásából fakadnak. A holtmunka hatékonysága ezzel együtt elmarad a lehetséges és a szükséges mértéktől. A loo Ft állóeszközre jutó termelés átlagos értéke nem éri el a 15o Ft-ot, mig a fejlett iparágakban 22o Ft körül van. A gépek, gépi berendezések kihasználtsága kismértékben javult, az átlagos műszakszám 1,4 körül alakult. A korszerű, nagytermelékenységű gépek működtetése a pártszervezetek fokozott figyelme, a javuló gazdaságszervező munka eredményeként ennél kedvezőbb, a lehetséges 3-ból 1,8 müszaknyit dolgoznak. A forgóeszközökkel való gazdálkodás színvonala alacsony* Ebben egyaránt szerepe van a termelőeszköz-kereskedelem ellátási bizonytalanságainak, és vállalati gazdálkodás fogyatékosságainak is. A szabályozás elsősorban a termelési tervek biztonságos teljesítésére ösztönözte a vállalatokat. így a termelésbővülést meghaladó ütemű volt a készletek növekedése, s összetétele is kedvezőtlenül változott.