MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/17. ő. e. Pártértekezlet. 1-122. • 1985. március 2-3. - A megyei pártértekezletet előkészítő anyag: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei küldöttértekezletnek a XII. kongresszus óta végzett munkáról. 21-97.

- 3)o A termelés forgóalap igénye nőtt: loo Ft termeléshez 1975-ben 14,8o Ft, 1978-ban 15,2o Ft forgóalap szükséges. A készletek.csökkentését, a forgás gyorsítását, a forgóeszközgazdálkodás hatéko—nyabbá tételét 1979-ben a pártszervezetek kiemelten kezelték. Az élőmunka termelékenysége javult az elmúlt években. Elsősorban az uj és a rekonstruált egységekben nőtt a dolgozók teljesítménye. A korszerű gépek, a szerszámok, a kiegészitő berendezések mellett ezeken a munkahelyeken magas a szervezettség is. A megye más ipari üzemeiben a munka szervezettségének javításában lassú az előrehaladás, holott a termelékenység fokozásának ez a legkézenfekvőbb kevés többletráfordítást igénylő módja. Magas a segédüzemi létszám, a szállítással, anyagmozgatással, más alacsony hozamú munkákkal lekötött dolgozók, valamint az alkalmazottak száma. Az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelés az eltelt 4 év alatt mindössze 2 %-kal emelkedett, jelenleg 171 ezer Ft. A vezetők kevés helyen tekintik a szervezés részének az ösztönző bérezésen alapuló érdekeltség feltételeinek kialakítását. Alacsony a teljesítmény- és minőségarányos bérezésben részesülők köre, arányuk az összes ipari foglalkoztatott 3o %-át nem haladja meg. A gazdálkodó egységeknél kialakult bérezési gyakorlat a bér kisebb részével ösztönöz a jobb, több munkára, nagyobbik részével a munkaerő megtartását szolgálja. Míg 1975-ben loo Ft bér felhasználásával 1776 Ft, addig 1978-ban mindössze 5,8 %-kal több, I880 Ft bruttó termelést értünk el. Jelzi a szervezési tartalékokat a termelés ütemtelensége is. Az évnegyedek, hónapok közötti jelentős terheléskülönbségek miatt a csúcsidőkben jelentkező feladatok megoldása csak túlórákkal lehetséges. Az ingadozó követelmények kedvezőtlenül hatnak a munkafegyelemre, Mindezek eredménye, hogy a munkaidő kihasználtságában lényeges javulás nem tapasztalható, a dolgozók továbbra is munkaidejük 75-8o %-ában végeznek effektív munkát. A munka szervezettségének javítása, a fegyelmezettebb munka feltételeinek megteremtése elsősorban vezetői feladat, amely az elkövetkezendő tervidőszakban a pártszervezetektől is következetesebb munkát igényel.